„Törökország komoly megrázkódtatáson ment keresztül. Rakétatalálatok érték a török törvényhozás épületét, érdemes belegondolni, hogy milyen érzés lenne, ha ez az Európai Parlamenttel történne. Képzeljék el, hogy a francia nemzetgyűlést vagy a Westminster-palotát megtámadja az ország saját hadserege” – mondta Elmar Brok, a bizottság elnöke, miután beszámolt az előző heti törökországi útjáról, amelyre Kati Piri, az EP török jelentéstevője is elkísérte.
A német politikus az EP-küldöttség nevében elítélte a hatalomátvételi kísérletet, ugyanakkor kifejtette Ankarában is, hogy Törökországban már a júliusi események előtt is olyan lépések történtek, például a véleményszabadságot illetően, amelyek elfogadhatatlanok, és amelyek távolabb sodorták az országot az Európai Uniótól.
„Akármennyire rászolgál is Törökország a bírálatainkra, geostratégiai szempontból fontosabb, hogy Ankara a mi oldalunkon legyen” – közölte Brok, majd hozzátette: nem volt olyan benyomása, hogy a törökök a migrációs megállapodással próbálnák zsarolni Európát.
Kati Piri felszólalásában leszögezte, hogy nem szabadna alábecsülni a traumát, amelyet a puccskísérlet jelentett a török társadalom számára, a történteket követő tisztogatások során azonban több ezer olyan embert is őrizetbe vettek, akinek egyértelműen nem volt köze a puccshoz.
„A puccskísérlet utáni helyzetben is tiszteletben kell tartani az emberi jogok és a jogállamiság alapelveit, köztük a tisztességes tárgyaláshoz és a védelemhez való jogot, és ez döntő próbatételt jelent majd a demokrácia számára Törökországban” – fogalmazott a jelentéstevő.
Abban politikai hovatartozástól függetlenül egyetértettek a képviselők, hogy az uniónak szorosabb figyelemmel kell követnie a törökországi fejleményeket, többen pedig azt kérték, hogy Ankara támassza alá bizonyítékokkal azokat a vádakat, amelyek szerint az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalma állt a hatalomátvételi kísérlet mögött.
