Éjfélkor tűzszünet lép életbe a Donyec-medencében

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ígéretet kapott Moszkvától a fegyvernyugvás életbelépésére.

A német diplomácia vezetője az ukrán és a francia külügyminiszterrel együtt tartott sajtótájékoztatón közölte: ígéretet kapott Moszkvától a fegyvernyugvás életbelépésére és arra, hogy az legalább egy hétig fog tartani. Steinmeier szavai szerint Petro Porosenko ukrán elnök is biztosította őt afelől, hogy az ukrán fél betartja a tűzszünetet.

„Ha a felek valóban tartják magukat az ígéretükhöz, és a tűzszünet egy hétnél is tovább tart, akkor eesély nyílik a csapatok szétválasztására az egyes régiókban a frontvonal mentén. Reméljük, hogy jövő kedden a háromoldalú, Moszkva, Kijev és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport ülésén már erről születik egyezség” – tette hozzá a német politikus.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy csütörtökön német és francia kollégájával együtt Doneck megyébe, a kijevi ellenőrzés alatti területen lévő Kramatorszkba látogatnak, és ott folytatják tovább tárgyalásaikat.

A kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére életre hívott minszki összekötő csoport már szeptember 1-jével fegyvernyugvást léptetett életbe, tekintettel az iskolakezdésre. A harcok azonban néhány nap elteltével újra fellángoltak, a hónap folyamán jelentések szerint négy ukrán katona és legalább három szakadár fegyveres vesztette életét. Kijev és a Moszkva által támogatott szakadárok egymást vádolták a tűzszünet megsértésével és nehézfegyverek bevetésével, miközben mindkét fél cáfolta, hogy tüzet nyitott volna. A szakadárok ezek után kedden bejelentést tettek, miszerint „egyoldalúan, a jó szándék jeleként” tűzszünetet hirdetnek.

Klimkin leszögezte ugyanakkor, hogy az orosz csapatoknak el kell hagyniuk Ukrajna területét. Kijelentette, hogy az ott élők nem érezhetik magukat biztonságban azon a területen, amelyet „Oroszország gyakorlatilag a gyarmatává tett, és tulajdonképpen megszállva tart”.

A francia külügyminiszter kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a tűzszünet tartóssá válása és a csapatok szétválasztása után Kijevnek hozzá kell látnia a minszki megállapodások politikai feltételeinek teljesítéséhez, azaz törvényjavaslatot kell kidolgoznia és elfogadnia a Donyec-medencében tartandó helyhatósági választásról, illetve a szakadár területek különleges státusáról. Közölte, hogy az összekötő csoport jövő heti ülésén a várakozások szerint egyezség születik a csapatok szétválasztásáról három „kísérleti övezetben”, amelyeket nem nevezett meg.

Ukrajna és Oroszország között folytonos a vita a tavaly februárban megkötött Minszk 2. egyezményben foglaltak végrehajtási sorrendjéről. Moszkva folyamatosan sürgeti a helyi választás megrendezését a szakadárok által ellenőrzött területeken, továbbá különleges státust – kiterjesztett önrendelkezési jogokat – követel a térségnek. Kijev szerint viszont előbb minden orosz katonának és zsoldosnak el kell hagynia Ukrajna területét, helyre kell állítani az ukrán ellenőrzést a két ország közötti határ teljes hosszán, mert csak ezután lehet szabályos és demokratikus választásokat tartani a Donyec-medence „megszállás alatt lévő” részében.

A Donyec-medencében az ukrán kormányerők oroszbarát szakadár fegyveresekkel néznek szembe. A lázadók és az ukrán vezetés francia–német közvetítésre, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében tavaly februárban aláírták a Minszk 2. megállapodást. A dokumentum megerősítette a Minszk 1. egyezmény rendelkezéseit, tűzszünet bevezetéséről rendelkezett, és kiszélesítette az ütközőövezetet, ahonnan ki kell vonni a nehézfegyvereket.