Valéria az átalányadózók helyzetét hozta fel, akik szerinte további adóterhekkel szembesülnek. „Nem őszinte a mosoly” – jegyezte meg.
Dániel átfogóbb gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg. Szerinte a 2027-es költségvetésből nem olvasható ki a tisztességes bérezés szándéka, miközben elmarad a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, változatlanul magas az áfa, és a kormány figyelmen kívül hagyja a szakszervezetek, illetve szakmai szervezetek véleményét.
Mária szerint a jogbiztonság hiánya és a visszamenőleges rendeleti kormányzás elriasztja a befektetőket. Sándor pedig még élesebben fogalmazott: úgy vélte, a korábbi kormányzás a jelenlegihez képest felelősebb volt.
A várólistákról is kérdezték a kormányt
Nemcsak a bérek, hanem az egészségügy működése is szóba került. Zsolt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényre hivatkozva azt kérdezte, hogyan kívánja a kormány bővíteni a dolgozói létszámot és csökkenteni a várólistákat a jelenlegi foglalkoztatási szabályok mellett.
Egy másik hozzászóló az ágazat alulfinanszírozottságát kifogásolta, és a GDP lényegesen nagyobb hányadának egészségügyre fordítását sürgette.
A kommentekből mindenesetre világosan kirajzolódik, mi hiányzik leginkább a kabinet bejelentéséből: a dolgozók a 192 milliárdos keretösszeg helyett azt szeretnék végre látni, mikor és mennyivel emelkedik a fizetésük.
A kommentelők több kifogását a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara korábbi állásfoglalása is alátámasztja. A MESZK emlékeztetett: a dolgozók azt az ígéretet kapták, hogy az egészségügynek szánt 500 milliárd forintos többlet legalább felét béremelésre fordítják. Ehhez képest a tervezett 192 milliárd forint legalább 58 milliárddal marad el a várakozásoktól. A kamara azt is sérelmezte, hogy a korábbi ígéretek ellenére a béremelés 2026 helyett csak jövőre valósulhat meg, ráadásul egyelőre azt sem tudni, melyik hónaptól. A kormányzati kommunikációban szereplő százalékok is zavart okozhatnak: míg korábban 17 százalékos emelést hirdettek, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter később csak átlagosan 15 százalékos béremelésről beszélt. A magasabb érték az adóváltozásokkal együtt elérhető nettó keresetnövekedésre vonatkozik.
