Jogszabály nélküli sarc és vitatott energiaadók
Az energetikai kockázatok a költségvetés bevételi oldalát is alaposan megterhelik. Az ÁSZ által feltárt teljes, 95,9 milliárd forintos bevételi kockázat csaknem hatvan százalékát, 56,4 milliárd forintot mindössze három energia- és nyersanyagipari adónem adja.
A leglátványosabb tétel a 25,2 milliárd forintra tervezett új szén-dioxid-adó, amely a teljes 2027–es költségvetés egyetlen olyan bevételi sora lett, amelyet a számvevőszék számításokkal nem megalapozottnak minősített. Az új adónem jogszabályi kidolgozása ugyanis még folyamatban van, a kormány sem a jogszabálytervezetet, sem a háttérszámításokat nem adta át az ÁSZ-nak, így a teljes 25,2 milliárd forintot kockázatosnak ítélték.
Komoly lyuk tátong a bányajáradéknál is, amelyet a 2026-os 93,3 milliárd forintról 39 százalékkal, 129,6 milliárd forintra emelne a kabinet. A kőolaj- és földgázárak alakulása mellett a tervezők egy 36,6 milliárd forint többletet ígérő bányatörvény-módosítással számoltak, amely a szilárd ásványi nyersanyagoknál négyszeres adót vetne ki a nagykitermelőkre.
Részletes kitermelési adatok és paraméterek hiányában azonban az ÁSZ ebből a csomagból csak 7,5 milliárd forintot tudott megalapozottnak elismerni, a fennmaradó 29,1 milliárd forintot kockázatként könyvelte el.
Az energiaágazat befizetéseit 68,6 százalékkal, 131,7 milliárdról 222 milliárd forintra tornásznák fel, nagyrészt egy 142 milliárd forintos jogszabály-módosítási csomaggal, amely az energiaellátók jövedelemadójánál korlátozza az adóalapot csökkentő pénzügyi tételek elszámolását. Az ide tartozó Ural–Brent spread különadónál viszont eltérés adódott a számvevőszék és a Pénzügyminisztérium kalkulációi között: az ÁSZ 4200 kilotonna orosz kőolajimporttal és 314,2 forintos dollárárfolyammal számolva az 50 százalékos második adósávban 14,4 milliárd helyett csak 12 milliárd forint bevételt valószínűsít, a 95 százalékos harmadik sávban pedig 55,6 helyett 55,8 milliárdot, ami összességében 2,1 milliárd forintos bevételkiesési kockázatot jelent.
Az számokat összegezve látszik, hogy
egy elhúzódó téli árhullám a gázpiacon, pláne a paksi tőkeemelés körüli 180,6 milliárd forintos kérdőjel kinyílása könnyen elemésztheti azt a szűk biztonsági sávot, amely a 2027-es költségvetést az egyensúlyvesztéstől elválasztja.
Ha ugyanis a Lakossági Rezsivédelmi Alap 34 milliárdos elégségességi kockázatát és a három energiaipari adósor 56,4 milliárdos bizonytalanságát összeadjuk, az önmagában 90,4 milliárd forintot tesz ki – csaknem harmadát a teljes költségvetésben azonosított 281 milliárd forintos kockázatnak. Ezzel szemben az állam szabadon felhasználható tartalékai – a 210 milliárdos rendkívüli kormányzati tartalék és az új, 85 milliárdos gazdaságfejlesztési alap – összesen 295 milliárd forintra rúgnak.