Beérhet a patrióta gyümölcs – uniós pénzeinket is érintik a soron következő európai választások

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Jobboldali erősödés várható Európában. A következő egy évben Orbán Viktor szövetségesei Olaszország és Csehország után Spanyolországban, Franciaországban és Lengyelországban is kormányra kerülhetnek. Ezzel az öt legnagyobb uniós tagállam közül négynek lehetne tisztán jobboldali vezetése. Brüsszel nem véletlenül sietteti a hétéves uniós költségvetés elfogadását, ugyanis mostantól szinte évszakról évszakra nehezebb helyzetbe kerülhetnek az EU központosításának hívei.

2026. 11. 21. 6:01
Beérhet a patrióta gyümölcs – uniós pénzeinket is érintik a soron következő európai választások
A Vox kampányrendezvénye Madridban a jövő heti spanyol választások előtt Fotó: OSCAR DEL POZO Forrás: AFP

 

Spanyol megnyitás

A spanyol voksolás ugyanakkor hosszú választási ciklus első állomása a kontinensen, és ez a sorozat döntő átrendeződéshez vezethet egy sor kulcsországban. Az erőviszonyok átrendeződése már a 2029-es ­európai parlamenti választások előtt változást hozhat a geopolitikában, az európai pártrendszerben, és – ami a legközvetlenebb hatás lehet – az EU következő hétéves költségvetésében is.

Az alig több, mint 1,3 milliós Észtország márciusban nyitja majd a 2027-es tagállami parlamenti választások sorát. A balti államot jelenleg Kristen Michal személyé­ben egy liberális politikus vezeti, ez azonban könnyen változhat tavasszal. A tallinni kormányváltás szinte biztos, ahogyan a jobbratolódás is – mint most éppen Lettországban is történik –, a kérdés az új koa­líció pontos összetétele lehet. Finnország áprilisban választ, ott a jelenleg jobbközép vezetésű koalíciós kormány támogatottsága mindössze 40 százalékos.

Párizs a kulcs

Várhatóan a finnekkel egy napon kezdődik az EU legfontosabb jövő évi voksolása, a francia elnökválasztás. Mivel jó eséllyel egyik jelölt sem szerzi majd meg az első fordulóban szükséges abszolút többséget, azaz a leadott érvényes voksok legalább felét, szinte biztosan tartanak másodikat is. Marine Le Pen, Orbán Viktor egyik fő európai szövetségese az első fordulóban jelen állás szerint a voksok egyharmadára számíthat.

Far-right party Rassemblement National (RN) candidate in France's 2027 presidential election Marine Le Pen, attends a ceremony at the war memorial in Henin-Beaumont, northern France, on November 11, 2026, as part of the commemorations marking the 108th anniversary of the November 11, 1918, Armistice, ending World War I (WWI). (Photo by Francois LO PRESTI / AFP)
Marine Le Pen. Fotó: FRANCOIS LO PRESTI / AFP

A mezőny megosztottsága miatt a szélsőbalos Jean-Luc Mélenchon is bejuthat a kétszereplős második fordulóba. Ha így történne, akkor Le Pen végül akár kétharmadot meghaladó eredménnyel is győzhetne, sőt a patrióta politikus egyelőre minden szóba jöhető egyéb jelölttel szemben is vezet a kétosztatú felmérésekben. Érdekes fejlemény, hogy ­Christine Lagarde, az Európai Központi Bank francia elnöke bejelentette: mandátuma lejárta előtt, már jövő februárban távozni akar posztjáról. Lagarde ugyan meglebegtette, hogy szerepet akar játszani az elnökválasztási kampányban, de szeptember végén még arról beszélt a La Croix című lapnak: indulása egyáltalán nem volna jó ötlet. Mindenesetre emlékezetes, hogy Emmanuel Macron 2016 novemberében, alig fél évvel az elnökválasztás előtt jelentette be első jelöltségét, amely az eredményes középre pozicionálás révén sikerrel is járt. Lagarde-nak azonban csak mintegy másfél hónapja lenne, hogy ezt elérje, így vélhetően nagyobb az igazság azon híresztelések körül, hogy távozásának lényege: Macron saját köréből kíván valakit az EKB élére átmenteni.

Az egyre fokozódó gazdasági és közbiztonsági válsággal küzdő országnak Marine Le Pen rendteremtést ígért.

A hírekben nap mint nap láthatjuk: ha nyer, nem lesz egyszerű dolga. Ami a közpénzügyeket illeti, 2026 végére a GDP-arányos államadósság 119 százalékra emelkedhet, és a fenntarthatóságot tovább nehezíti, hogy ennek csaknem 60 százaléka külföldiek kezében van.

Mindenesetre a tagállami szuverenitás hívei és a brüsszeli központosítás ellenfelei eddigi legnagyobb sikerüket könyvelhetnék el a patrióta politikus győzelmével.

A 2010 környékén gyakorlatilag csődbe ment görögöknél nyáron tartanak parlamenti választást. Az országot gazdasági és politikai értelemben is konszolidáló, 2019 júliusa óta – egyetlen hónap kivételével – kormányzó Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia jelenleg 30 százalék körüli eredményre számíthat, és ezzel magabiztosan első a felmérésekben. Aléxisz Cíprasz korábbi kormányfő új pártja, a Görög Baloldali Szövetség 16 százalékon, a régi nagy baloldali kormánypárt, a Pánhellén Szocialista Mozgalom 13 százalékon áll a felmérésekben. A kormányfő pártja a sajátos görög választási rendszer miatt nehéz kormányalakítás elé nézhet, ha nem erősödik 38 százalék közelébe.

Prime Minister of Greece Kyriakos Mitsotakis holds a doorstep media briefing - press conference after the end of the European Council Summit, the EU leaders and head of states meeting. The main topics of the agenda were the military escalation in the Middle East and Gulf Region, situation in Iran, energy prices and security, EU's strategic competitiveness, Ukraine, multinational financial framework, security, defence, migration and other topics. Brussels, Belgium on March 19, 2026 (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto) (Photo by Nicolas Economou / NurPhoto via AFP)
Kiriákosz Micotákisz. Fotó: NICOLAS ECONOMOU / NurPhoto

Visegrádi sor 

Bár Robert Fico kormánytöbbsége Szlovákiá­ban folyamatosan billeg, egyelőre bizonytalan, lesz-e előre hozott választás északi szomszédunknál. Ami biztos: szeptember végéig a szlovákok is új parlamentet választanak majd. A legutóbbi felmérések alapján a globalista-liberális Progresszív Szlovákia vezet, de csökkent az előnye Fico Smer nevű pártjához képest. A Szuverén Nemzetek Európája pártcsaládba tartozó Republika végezhet a harmadik helyen. Miközben a Michal Simecka vezette Progresszív Szlovákia – amely Magyar Péter és a Tisza Párt szövetségesének tűnik – négy partnerrel együttvéve akár 30 százalékot is elérhet külön listákon indulva, a Magyar Szövetség párt bekerülése továbbra is kérdéses. Mindenesetre ha most vasárnap tartanák a választásokat, Robert Fico kormánya helyére egy sokpárti, Brüsszel-kompatibilis koalíció léphetne.

Robert Fico szlovák miniszterelnök
Robert Fico. Fotó: Ramil Sitdikov / AFP

Hazánk szempontjából hagyományosan meghatározó a „varsói gyors”, azaz a lengyel választások eredménye. Bár a kormányzó Donald Tusk Polgári Koalíciója (KO) magabiztosan első, de nincsenek erős szövetségesei, ezért a nemzeti-jobboldali pártok esetleges összefogása kormányváltáshoz vezethet 2027 végén. Az alkotmánybíróság körül a kormány beavatkozása miatt kirobbant október végi válság után több felmérés is készült.

Ezek alapján a KO 27–32, a korábban sokáig kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 18–20, míg a patrióta-szuverenista Konföderáció 12-13 százalékot érhet el. A konzervatív oldalt erősítheti a PiS-t nemrég elhagyó Mateusz Morawiecki Fejlődés+ nevű formációja, amely az ötszázalékos küszöb környékén billeg.

Mivel Tusk szövetségesei és a baloldal gyengélkednek, a kormányváltás Lengyelországban a különböző jobboldali erők összefogásán múlhat majd.

Rómában a helyzet változatlan 

Szintén jó esélyekkel indul a szuverenista oldal Olaszországban, ahol 2027 végéig szintén biztosan új parlamentet választanak. Giorgia Meloni kormányfő Olasz Testvérek pártja magabiztosan vezet a baloldali Demokrata Párt és a szintén ellenzéki Öt Csillag Mozgalom előtt. Meloni koalíciós partnerei közül a Silvio Berlusconi által alapított Forza Italia és a Matteo Salvini nevével fémjelzett patrióta Liga néhány százalékot érne el egy mostani voksoláson.

Italian Prime Minister Giorgia Meloni waters a tree during a planting ceremony at Villa Pamphilj in Rome, Italy on May 20, 2026. The planting ceremony marked the presentation of a black mulberry tree by India to the Italian government as a symbol of friendship and growing cooperation between the two countries. (Photo by Andrea Calandra / Middle East Images via AFP)
Giorgia Meloni. Fotó: ANDREA CALANDRA / Middle East Images

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.