– Mennyiben tud Karol Nawrocki, a közvetlenül választott elnök ezzel szemben ellensúlyt képezni?
– Érdemben tud, de az alkotmányos határokon belül. Az elnök az alkotmány őre, Nawrocki pedig példátlan mértékben élt a jogkörével, rekordot döntve elnöksége első évének vétóival. De látni kell: egy elnök feltartóztathatja a törvényellenes jogszabályokat, ám nem tud megálljt parancsolni egy olyan kormánynak, amely eltökélt abban, hogy bármilyen jogalap hiányában cselekedjen. Ezért is szól majd a 2027-es parlamenti választás az alkotmányos rend lengyelországi helyreállításáról.
– Maholnap már négy párt alkotja a jobboldali tábort. Nem jelent ez végzetes megosztottságot?
– Egy pártsemleges intézet vezetőjeként ezt magam is csak a közvélemény-kutatásokat követő jogászként válaszolhatom meg. A jobboldalon látható pluralizmus szélesítheti a konzervatív tábort, semmint megoszthatja. A lengyel választási rendszer értelmében a valós veszély azokat a pártlistákat fenyegeti, amelyek nem érik el a bejutási küszöböt. A döntő kérdés tehát nem a pártok száma, hanem az, hogy a választás után egyetértenek-e az alapvető feladatban: a 2023 decembere óta lebontott alkotmányos rend helyreállításában.
– Az új magyar kormány megvonta a menedékjogot a Lengyelországban visszaélésekkel vádolt Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski jobboldali politikusoktól. Hogyan látja az ügyüket?
– A velük szembeni eljárások a politikai üldöztetés jegyeit viselik magukon. Romanowskit a mentelmi joga ellenére vették őrizetbe, mindkettejük esetében olyan ügyész felügyelte a vádat, akiről a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy jogellenesen iktatták be, 2025-ben pedig egy varsói bíróság visszavonta a Romanowski elleni európai elfogatóparancsot, úgy találva többek között, hogy a végrehajtó hatalom legfelső köreiben már bűnösként kezelték, megsértve ezzel az ártatlanság vélelmét. Az erre adott válasz árulkodó volt: az igazságügyi miniszter nem ismerte el a bíró illetékességét, és idén újra kiadták a parancsot. Mindennek fényében a Magyarország által megadott menedékjog jogilag védhető volt, annak példátlan, de észszerű okán, hogy egy másik uniós tagállamban nem biztosítható a tisztességes per lefolytatása. A menedékjog megvonása pár héttel az új magyar kormány hivatalba lépése után úgy, hogy közben a tényállásban nem következett be változás, azt mutatja, hogyan lehet a nemzetközi védelmet politikai „valutaként” felhasználni. A büntetővádak megítélésének megfelelő helye a független bíróság – éppen az, amivel Lengyelország ma nem tud szolgálni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!