Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megfenyegette Spanyolországot – de Portugáliát is –, hogy akár az uniós strukturális források egyötödét is elveszítheti a két ország, ha a jövő évi költségvetésben nem teljesítik a hiány tőlük elvárt arányos csökkentését. Márpedig nagyon úgy fest a helyzet, hogy az új spanyol kormány az év végéig nem tud megalakulni a tavaly év végi és a június végi sikertelen általános választás dacára se. A néppárti Mariano Rajoy tavaly november eleje óta ügyvezető kormánya legfeljebb annyit tud tenni, hogy a jövő évi költségvetési tervezet helyett meghosszabbítja az idei büdzsét legkésőbb október közepéig. Ezzel viszont Brüsszel biztos nem éri be, mert augusztus végén 10 milliárd eurós elvonást irányzott elő Rajoy ügyvezető kormányának azért cserébe, hogy mégsem alkalmazza Spanyolország ellen a júliusban beígért szankciókat – ha vállalja az elvárt kiadáscsökkentést. Rajoynak viszont két választás után sincs elegendő parlamenti többsége a kiadáscsökkentés megszavazásához, hiszen kilenc hónapja képtelen kormányt alakítani. A madridi alsóházban a képviselők többsége pedig ilyen-olyan, de főleg ideológiai okok miatt ellenzi a megszorításokat is, nemcsak Rajoy személyét. Luis de Guindos, a spanyol gazdasági miniszter így hétfőn elismerte, hogy az uniós előírások alapján akár az említett források felét is befagyaszthatják. Ha Brüsszel mégis büntet, 1325 spanyolországi pályázatnak vagy programnak nem tudnak majd fizetni.
A Brüsszel és Madrid közötti ellentétekre is nagyon jellemző a holland Jeroen Dijsselbloem, az euróövezet pénzügyminisztereit magában foglaló Eurócsoport elnökének szeptember 9-én, az uniós pénzügyminiszterek pozsonyi ülésének elején megfogalmazott mondata: „bár sokszor nagyon szívesen megtennénk, mi nem alakíthatunk kormányt Madridban”. Ez a kijelentés egyáltalán nem biztató az uniós tagállamoknak sem a közeli, sem a távoli jövőre nézve.
