Merkel visszaforgatná az idő kerekét

„Az utóbbi években nem csináltunk mindent jól, és nem voltunk éppen az integráció világbajnokai.”

Mint mondta, egy aktuális felmérés szerint a lakosság 82 százaléka irányváltást sürget a menekültpolitikában. „Ha a puszta számokból kiviláglana, hogy ezek az emberek milyen korrekciót kívánnak, szívesen végiggondolnám, és beszélnék is róla”, de az adatok nem mutatják meg, hogy mi a kívánt váltás tartalma. Ha az emberek azt akarják, hogy Németország ne fogadjon be „egyetlen idegent sem”, és különösen a muzulmánok előtt zárkózzon be, akkor szó sem lehet irányváltásról, mert ez a követelés ellentétes az alaptörvénnyel, Németország nemzetközi jogi kötelezettségeivel, illetve mindenekelőtt a CDU politikájának erkölcsi alapjával és saját, személyes meggyőződésével – hangsúlyozta a pártelnök-kancellár. Ha viszont az emberek azt akarják, hogy ne ismétlődjék meg a menedékkérők tömeges, ellenőrizetlen beáramlása, akkor teljes az egyetértés, mert „éppen ezért küzdök, és ezt szolgálja az utóbbi hónapok összes intézkedése” – mondta Angela Merkel.

A budapesti Keleti pályaudvarról tavaly szeptember 4-én gyalog elindult menedékkérőkre utalva aláhúzva, hogy a kormány ugyan helyes döntést hozott a „humanitárius szükséghelyzetbe” került emberek befogadásáról, a menedékkérők az első időszakban regisztráció és ellenőrzés nélkül áramlottak az országba. „Senki sem akarja, hogy ez megismétlődjék, én sem” – jelentette ki a kancellár.

Most már egyre kevesebben érkeznek, ami természetesen a balkáni útvonal lezárásának is tulajdonítható, de mindenekelőtt az EU–Törökország megállapodás eredménye – mondta Angela Merkel. Jelezte: tudja, hogy vitatott a két tényező hatásának megítélése.

Az EU–Törökország megállapodás nagyon fontos és hasznos, például azért, mert segít az embercsempészet elleni küzdelemben, aminek révén sikerült sok ember életét megmenteni, és ez „nagyszerű”, továbbá elősegíti a menekülésre késztető okok megszüntetésére irányuló törekvést, ami a szövetségi kormány menekültpolitikájának legfontosabb eleme – mondta.

Ezzel szemben az EU helyzete „egyáltalán nem jó”, a tagállamok között még mindig nincs egyetértés arról, hogy az emberek tömegeinek menekülése „globális és erkölcsi kihívás”, amelyből le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Ez nem sikerült, de „továbbra is teljes erővel küzdök, hogy ismét előmozdítsuk mindazt, amiért az európai közösség egykor kiállt: a szolidaritást és az értékeken alapuló összetartást” – mondta a kormányfő, megjegyezve, hogy a pozsonyi csúcs új kezdetet jelenthet.

Hangsúlyozta: valószínűleg mindez nem érinti meg azokat, akiknek a „Merkelnek mennie kell” lózung skandálása a politika, és nem foglalkoznak a tényekkel, csak az érzésekkel. Ezért nekik egy érzést szeretne átadni, méghozzá azt az „abszolút biztos érzést”, hogy Németország megerősödve kerül ki a mostani helyzetből, és ugyan „megváltozik – ahogyan mi is mind változunk, ha nem kőből vagyunk –, de nem rázkódik meg alapjaiban” – mondta a kancellár.