Aláhúzta, hogy Magyarország a migrációs válságban is a szabályokat követi, és álláspontja szerint tisztázni kell a szolidaritás fogalmát, mindenkitől csak a képességeinek megfelelő hozzájárulást szabad elvárni.
Arra a hallgatóság körében megfogalmazott gondolatra reagálva, amely szerint Orbán Viktor kormányfő egy csütörtöki interjúban az illegális határátlépők EU-n kívüli elhelyezéséről szólva egy hatalmas börtön, a „Guantánamo XXL" felépítésére tett javaslatot, az államtitkár hangsúlyozta: a gazdasági menekültekkel szemben korrektebb, ha még azelőtt döntenek ügyükben, hogy az EU területére lépnek, ezért területen kívüli hot spotokra (menedékkérő-regisztrációs állomásokra) és önálló uniós védelmi kapacitásra van szükség.
Kiemelte, hogy a világ másik két fő migrációs célpontjában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is hasonló bevándorlási rendszer működik.
Mráz Ágoston a többi között arról beszélt, hogy a brexit utáni EU berendezéséhez az EB és az EP szerepét, jogosítványait is meg kell vizsgálni, és előfordulhat, hogy Orbán Viktor az október 2-i népszavazáson várhatóan szavazatok millióiban megmutatkozó támogatást felhasználva „lendületet vesz az európai érdekérvényesítésben”, és javaslatokkal áll elő.
Takács Szabolcs és Mráz Ágoston Sámuel egyaránt kiemelte, hogy a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4) gazdaságilag gyorsan fejlődő és politikailag stabil térsége egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az EU-ban.
Ennek bizonyítéka, hogy Angela Merkel német kancellár az EU jövőjéről rendezett pozsonyi csúcs előtt külön egyeztetett a V4 csoport vezetőivel – mondta Mráz Ágoston Sámuel, hangsúlyozva, hogy a visegrádi együttműködés nem irányul senki ellen, legfőbb célja az, hogy a brexit utáni EU-ban „Közép-Európa is ott ülhessen az asztalnál, ahol a döntéseket hozzák”.
