Nem Németországot kritizálja Magyarország

Magyarország mindig is erős szövetségese lesz Németországnak – mondta Takács Szabolcs Berlinben.

Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország mindig is erős szövetségese lesz Németországnak, „20 kérdésből 19-ben egyetért” vele, és az uniós külső határ védelmével hozzájárul ahhoz, hogy minél kevesebb „illegális bevándorló” érkezzen területére.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője hozzátette: Magyarország „nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy konfrontálódjon Németországgal”, a két ország között csupán egy „erőteljesen mediatizált konfliktus” látható, és félreértés, hogy az utóbbi időszak vitái „Németország-ellenességet” jelentenének.

A Hogyan tovább az EU-val a brexit-népszavazás után? Álláspontok és javaslatok Magyarországról című beszélgetésen – amelyen mások mellett kutatók, diplomaták, újságírók hallgatták meg a két magyar vendéget – Takács Szabolcs kiemelte, hogy az EU ugyan „sikertörténet”, de a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság és az uniós viszonyrendszert átrendező lisszaboni szerződés 2009-es életbe lépése óta sok minden megváltozott: számos tagország nem tartja be a költségvetésre és az államadósságra vonatkozó maastrichti szabályokat, az Európai Bizottság (EB) kikerült a tagállami kormányokat összefogó tanács és az Európai Parlament (EP) ellenőrzése alól és kettős mércét alkalmaz, az EU intézményei távol kerültek az emberektől, és így válságba került az egész politikai elit, amit a szélsőséges erők előretörése is jelez.

A migrációs válságban pedig fény derült az EU akcióképtelenségére, és a maastrichti előírások után veszélybe kerültek a schengeni és a dublini szabályok – a belső határellenőrzés nélküli uniós övezet működését és az uniós menekültügyi rendszert szabályozó előírások – is.

Takács Szabolcs hangsúlyozta: az EU nem a brexit – Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése – miatt jutott a mostani, válságos helyzetbe, ellenkezőleg, a britek éppen az EU állapota miatt döntöttek a távozás mellett.

Nagy-Britannia kilépésével eltűnik a „józan ész, a fegyelem és a szabályok betartása a gazdaságpolitikában” – tette hozzá.

Mint mondta, az EU-nak vissza kell térnie a gyökerekhez, a joghoz és a rendhez, a fiskális fegyelemhez, az uniós intézményeknek szakítaniuk kell a kettős mérce alkalmazásával és fel kell ismerniük, hogy nem a tagállamok szolgálják őket, hanem ők a tagállamokat.

Aláhúzta, hogy Magyarország a migrációs válságban is a szabályokat követi, és álláspontja szerint tisztázni kell a szolidaritás fogalmát, mindenkitől csak a képességeinek megfelelő hozzájárulást szabad elvárni.

Arra a hallgatóság körében megfogalmazott gondolatra reagálva, amely szerint Orbán Viktor kormányfő egy csütörtöki interjúban az illegális határátlépők EU-n kívüli elhelyezéséről szólva egy hatalmas börtön, a „Guantánamo XXL" felépítésére tett javaslatot, az államtitkár hangsúlyozta: a gazdasági menekültekkel szemben korrektebb, ha még azelőtt döntenek ügyükben, hogy az EU területére lépnek, ezért területen kívüli hot spotokra (menedékkérő-regisztrációs állomásokra) és önálló uniós védelmi kapacitásra van szükség.

Kiemelte, hogy a világ másik két fő migrációs célpontjában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is hasonló bevándorlási rendszer működik.

Mráz Ágoston a többi között arról beszélt, hogy a brexit utáni EU berendezéséhez az EB és az EP szerepét, jogosítványait is meg kell vizsgálni, és előfordulhat, hogy Orbán Viktor az október 2-i népszavazáson várhatóan szavazatok millióiban megmutatkozó támogatást felhasználva „lendületet vesz az európai érdekérvényesítésben”, és javaslatokkal áll elő.

Takács Szabolcs és Mráz Ágoston Sámuel egyaránt kiemelte, hogy a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4) gazdaságilag gyorsan fejlődő és politikailag stabil térsége egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az EU-ban.

Ennek bizonyítéka, hogy Angela Merkel német kancellár az EU jövőjéről rendezett pozsonyi csúcs előtt külön egyeztetett a V4 csoport vezetőivel – mondta Mráz Ágoston Sámuel, hangsúlyozva, hogy a visegrádi együttműködés nem irányul senki ellen, legfőbb célja az, hogy a brexit utáni EU-ban „Közép-Európa is ott ülhessen az asztalnál, ahol a döntéseket hozzák”.