A nyilvánosságnak emellett adatvédelmi korlátai is vannak. A megfigyelt személyek érzékeny személyes adatait védeni kell, az iratok bizonyos részeit pedig anonimizálva teszik hozzáférhetővé.
Több mint három évtizedes vita
A kommunista állambiztonság iratainak nyilvánossága a rendszerváltás óta visszatérő politikai vita tárgya. Az elmúlt évtizedekben több törvény is született a dokumentumok kutathatóságáról, a teljes iratnyilvánosság azonban nem valósult meg.
A 2003-ban létrehozott Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában eddig is lehetőség volt az egykori megfigyelések dokumentumainak kutatására. Az érintettek például megtudhatták, milyen információkat gyűjtöttek róluk vagy családtagjaikról a kommunista titkosszolgálatok.
A mostani szabályozás ugyan a korábbinál jóval szélesebb körű hozzáférést ígér, a teljes feltárást azonban az iratanyag hiányosságai és a megsemmisült dokumentumok is nehezítik. Egyelőre az sem világos, hogy november 4-én pontosan mekkora adatállomány válik elérhetővé.
A november 4-i bejelentés valódi súlyát így nem az ígért nevek száma, hanem a ténylegesen hozzáférhetővé váló dokumentumok mennyisége és tartalma mutatja majd meg.
