Obama megvétózta a 9/11-es kártérítési tervet

Az áldozatok Szaúd-Arábiát perelhették volna, ám az elnök ezt megvétózta.

Az amerikai elnök a döntést azzal indokolta, hogy a törvény ártana az amerikai nemzetbiztonsági érdekeknek. Kifejtette: a jogszabály akár oda is vezethet, hogy amerikai diplomatákat, katonákat vagy cégeket perelnek majd be akár külföldi szervezetek tevékenysége miatt is, mert történetesen ezek a külföldi szervezetek amerikai adományt, képzést kaptak. Hozzátette, hogy a jogszabály emellett megnehezítené az Egyesült Államok külföldi szövetségeseivel a közös munkát egyebek mellett a terrorelhárítás területén.

Olyan külföldi kormányok mentelmi jogának megvonása amerikai bíróságokon, amelyek nem minősülnek a terrorizmus állami támogatóinak – pusztán olyan gyanú alapján, miszerint a külföldi kormányoknak a nem saját területen folytatott tevékenysége terrortámadás miatt sebesülést okozott amerikai földön –, azt a régi elvet ássa alá, amely éppen hogy védi az Egyesült Államokat, fegyveres erőit és tisztségviselőit – olvasható Obama közleményében.

A törvénytervezet elkészítésében oroszlánszerepet játszó Chuck Schumer demokrata párti New York-i szenátor a vétóról értesülvén azonnal jelezte, hogy az elnöknek nehéz lesz fenntartania azt.

Ha a szenátusban és a képviselőházban is a tagok kétharmada felülbírálja az elnöki vétót, akkor a törvény hatályba lép. Ha ez megtörténik, akkor ez lesz az első eset Obama 2009 óta tartó elnöksége alatt, hogy egy vétóját felülbírálja a kongresszus.

A törvényt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 15. évfordulójára emlékező ünnepségsorozat előtt fogadták el, s az akkor nyilatkozó politikusok jó része elégedettségének adott hangot. Peter King, New York republikánus képviselője például azt mondta újságíróknak: az igazság megköveteli, hogy az áldozatok családtagjainak joguk legyen amerikai bírósághoz fordulni elégtételért. Jerry Nadler szintén demokrata párti, New York-i képviselő arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak nem kell félnie az esetleges visszavágástól, hiszen „már nem az 1790-es években élünk, az Egyesült Államok nagyhatalom”.

Egyes kongresszusi tagok ugyanakkor kétkedően nyilatkoztak, arra hivatkozva, hogy a jogszabály példaként szolgálhat más országoknak is hasonló törvények megalkotására, és ez lehetőséget teremt az Egyesült Államok elleni perekre. Mac Thornberry, a képviselőház fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának republikánus elnöke például azért nem támogatta a törvényt, mert az – mint újságíróknak kifejtette – szerinte „a szuverenitás rombolásához” vezet, és a jövőben „nagyobb veszélynek” tesz ki amerikai állampolgárokat.

A törvény értelmében a 2001. szeptember 11-i terrorakciók áldozatainak családtagjai pert indíthatnának az általuk felelősnek ítélt államok, elsősorban Szaúd-Arábia ellen kártérítésért. A tizenöt évvel ezelőtti terrortámadások 19 elkövetője közül ugyanis 15 szaúdi állampolgár volt. Ám éppen egy washingtoni kongresszusi vizsgálat állapította meg, hogy egyetlen megdönthetetlen bizonyíték sem támasztja alá azt a gyanút, miszerint Szaúd-Arábiának része volt a terrorakciókban.

A törvény életbe léptetése jelentősen megterhelné az amerikai–szaúdi kapcsolatokat is. A szaúdi külügyminiszter még májusban – miután a szenátus elfogadta a törvényjavaslatot – arra figyelmeztette Washingtont, hogy a törvény életbelépése esetén Rijád 750 milliárd dollár értékben vonná ki kötvényeit és más beruházásait az Egyesült Államokból.