A nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzését és politikai képviseletének erősítését célzó hatósági lépések elismerésre méltók. A törvények magas szintű védelmet biztosítanak a kisebbségi nyelveknek, a gyakorlatban azonban rendkívül ritkán használják ezeket a közügyekben – írta a tanácsadó bizottság.
Az Európa Tanács ajánlásokat is megfogalmazott a magyar hatóságok számára, amelyek értelmében a hatóságoknak dolgozniuk kellene a romák lakhatási körülményeinek, foglalkoztatási helyzetének és egészségügyi ellátásának javításán, illetve az iskolai szegregáció sürgős felszámolásán. Utóbbinak fontos eleme lenne annak a megakadályozása, hogy a roma gyerekeket jogtalanul az értelmi fogyatékosoknak fenntartott speciális iskolákban helyezzék el.
Emellett biztosítani kellene, hogy az alapvető jogok biztosa a jelenleginél hatékonyabban láthassa el a feladatát, és meg kellene erősíteni a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jogkörét, az ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében meglehetősen korlátozott – vélik a jelentés szerzői.
A bizottság a médiában és a politikában is jelen lévő intoleráns, rasszista, idegenellenes megnyilvánulások, illetve a gyűlöletbeszéd elleni fellépés fontosságát is hangsúlyozta.
A jelentésből az is kiderül, hogy a magyar hatóságok megküldték válaszukat az Európa Tanácsnak, és leszögezték benne, hogy mindent megtesznek a kisebbségek iránti tolerancia és tisztelet erősítése érdekében. Hangsúlyozták, hogy az érintettek jól érzik magukat Magyarországon, és a kedvező fejleményeket az is bizonyítja, hogy az elmúlt években emelkedni kezdett azok száma, akik valamely nemzeti kisebbség tagjának vallják magukat.
Rámutattak: az utóbbi években fontos intézkedéseket hoztak annak megakadályozására, hogy a roma gyerekeket jogtalanul speciális iskolákban helyezzék el, és ezek eredményeképpen az iskolás gyerekek között kilenc év alatt 2,1 százalékról 1,5 százalékra csökkent azok aránya, akiket enyhén értelmi fogyatékosként tartanak számon.
