A menekültek befogadása nem a gazdagok erénye

A szegényebb országok jóval több menekültet fogadnak be, mint gazdag társaik.

Az emberi jogi szervezet 41 oldalas jelentése kiemeli, hogy jóllehet a világon 193 ország van, a 21 millió menekültnek több mint a fele, 12 millió mindössze tíz alacsony vagy közepes jövedelmű befogadó országban él. Az AI szerint ez fenntarthatatlan.

Az Amnesty International adatai szerint a múlt év végén Jordániában volt a legtöbb – csaknem 2,8 millió – menekült, utána Törökország következett 2,5 milliós menekültnépességgel. A török hatóságok szerint az idei év közepére a Törökország által befogadott menekültek száma elérte a 3 milliót, közülük 2,7 millióan Szíriából érkeztek.

Mindeközben a világ legtehetősebb országai fogadják a legkevesebb menekültet, abszolút számban és vagyonukhoz mérten egyaránt. Az Egyesült Királyság például 2011 óta hozzávetőleg mindössze nyolcezer szíriai menekültet fogadott be, Jordániába viszont ugyanezen idő alatt 656 ezer szíriai érkezett, jóllehet a jordániai lakosság a tizede, a jordániai hazai össztermék (GDP) pedig alig az 1,2 százaléka az Egyesült Királyságénak – áll az Amnesty International keddi jelentésében.

Ausztráliában 2015 végén 58 ezer menekült és menedékjogért folyamodó ember élt – Etiópiában viszont 740 ezer.

Szíriából az elmúlt öt évben csaknem ötmillióan menekültek el a háború elől, többségüket öt ország – Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és Egyiptom – fogadta be.

Az Amnesty International keddi jelentése felidézi azt a felmérést, amelyet a szervezet megbízásából a GlobeScan közvélemény-kutató és tanácsadó hálózat világszerte 27 ezer ember megkérdezésével végzett el az idén. A vizsgálat szerint a válaszadók 10 százaléka lenne hajlandó befogadni menekülteket a saját otthonába. Az átlagon belül Kínában az így nyilatkozók aránya 46 százalék, Nagy-Britanniában 29 százalék, Görögországban 20 százalék volt, Oroszországban azonban csak 1 százalék. Globálisan a felmérésbe bevontak 32 százaléka mondta azt, hogy elfogadná menekültek letelepedését a lakókörzetében, 47 százalékuk nem kifogásolná, ha a városa vagy a faluja menekülteket fogadna, 80 százalék pedig hajlandó lenne országába menekülteket beengedni.

Az emberi jogi szervezet ismertetése szerint globális átlagban az embereknek csak a 17 százaléka nem fogadna be még országába sem menekülteket. Oroszország az egyetlen, ahol a közvélemény több mint egyharmada elutasítja a menekültek befogadását: a megkérdezett oroszok 61 százaléka mondta azt, hogy nem engedne be menekülteket a hazájába – áll a GlobeScan felmérésében, amely Magyarországra sem terjedt ki.

Ezzel szemben az Európai Unió, a világ leggazdagabb politikai entitása aktívan törekszik a menekültek és a menedékkérők távol tartására területétől – olvasható a helyzetértékelésben. Magyarország az elsők között utasította vissza a bekapcsolódást a menekültválság páneurópai szintű megoldásába, „hátat fordított a kollektív erőfeszítéseknek”, amikor tavaly meredeken megugrott az érkező menekültek és menedékkérők száma, és „úgy döntött, hogy elszigeteli magát”, 200 kilométeres kerítést emelt déli határain, és olyan törvényeket fogadott el, amelyek szinte lehetetlenné tették a menekültek és a menedékkérők belépését Szerbiából és azt, hogy menedékjogért folyamodjanak – áll az Amnesty International jelentésében.

A szervezet szerint a menekültek távol tartása nem megoldás, kerítések emelésével, visszatoloncolásokkal és büntetőintézkedésekkel – amelyeket Ausztrália és egyes EU-tagállamok alkalmaznak – semmiféleképpen nem érhető el a menekültprobléma rendezése.

A 21 millió menekült a világ népességének mindössze a 0,3 százaléka, és az Amnesty International szerint ha az egyes országok megosztoznak a felelősségen, akkor el lehetne érni, hogy ezek az emberek, akik önhibájukon kívül voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, máshol biztonságban újrateremthessék egzisztenciájukat.