Az AP amerikai hírügynökség közlése szerint a „nem” és az „igen” szavazatok között 60 ezer voks a különbség az előbbiek javára.
A referendumon viszonylag alacsony volt a részvétel, a 34,9 millióból mintegy 13 millió választópolgár élt szavazati jogával.
Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a népszavazás előtt közölte: nincsen másik terve, és amennyiben a „nemek” győznek, újra kiéleződik a fegyveres konfliktus. Az elnök ezzel feltehetően a szeptember 26-án aláírt békeegyezmény elfogadására ösztönözte a szavazókat, ugyanis a referendum nem von jogalkotási kötelezettséget maga után.
A népszavazás ötlete magától Santos elnöktől származik, akinek az volt a célja, hogy a „lehető legszélesebb legitimitást” biztosítsa a már aláírt egyezménynek.
Az eredmény kihirdetése után Santos közölte, hogy elismeri a vereséget. Hangsúlyozta, a tűzszünet továbbra is érvényben van, folytatja munkáját a béke elérése érdekében. Az elnök közölte azt is, hogy a hétfői nap folyamán összehívja a politikai pártokat, hogy megvitassák a békefolyamat jövőjét, valamint Havannába küldte a kormány tárgyalóit, hogy az eredményt Kubában váró FARC-vezetőkkel konzultáljanak.
A FARC, amely az elejétől kezdve ellenezte a népszavazást, először Twitter-bejegyzésében reagált az eredményre, amiben hangsúlyozta: továbbra is a béke elérését tűzi ki céljául. Később Rodrigo Londono FARC-vezér közölte, hogy a szervezet mélységes sajnálattal fogadta az eredményt, ugyanakkor nyomatékosította, szervezete eltökélt a béke elérésében.
A csoport korábban is világossá tette, hogy véget akar vetni a fél évszázados konfliktusnak. Egy szombati közleményében például bejelentette, hogy a békeegyezmény keretében pénzügyi kárpótlást nyújt az évtizedes konfliktus áldozatainak, ehhez pedig előzetesen számot ad anyagi forrásairól a kormánynak.
A békeszerződés ellenzői – Álvaro Uribe korábbi elnökkel az élükön – úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.
A szeptember végén kötött békeszerződés lehetővé tenné a FARC-nak, hogy induljon a 2018-as elnöki és parlamenti választásokon, és 10 kongresszusi mandátumot is biztosítanának a gerillacsoportnak 2026-ig. A gerillák felhagynának a drogkereskedelemmel, és részt vállalnának a kolumbiai vidékfejlesztésben.
A megállapodás egyik ellentmondásos pontja az, hogy a gyilkosságokért, robbantásos támadásokért és egyéb bűncselekményekért felelős gerillaparancsnokoknak egy különleges bíróság előtt kellene felelniük, amely viszont alternatív büntetést szabna ki rájuk, például aknamentesítésre köteleznék őket.
Megfigyelők szerint a népszavazás eredménye kudarc Santos elnök számára, aki így kénytelen lesz újratárgyalni a békemegállapodást.
