Az unió megnyitja a pénzcsapokat, hogy megfogja az afgánokat

1,2 milliárd eurót kapnak, semmiképpen sem azért, mert néhány napja vállalták, hogy visszaveszik a migránsokat.

Mogherini reményét fejezte ki, hogy nemzetközi partnerek hasonló összegű kötelezettségvállalásokat tesznek Afganisztán megsegítésére.

Afganisztán megsegítésére 5 millió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) értékű, hosszú lejáratú, alacsony kamatozású, kedvezményes hitelkeretet hoz létre Magyarország – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Afganisztán megsegítésére rendezett nemzetközi adományozó értekezletet szünetében szerdán Brüsszelben. Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig is jelentős mértékben hozzájárult az afganisztáni helyzet javításához, de a kormány úgy döntött, hogy a kiváltó okok kezelése érdekében újabb vállalásokat tesz. A hitelkeretet az afganisztáni infrastruktúra, a gazdasági technológia és intézmények fejlesztésre lehet felhasználni – tájékoztatott a miniszter.

Hozzátette, az unió részéről a pénzösszeg emelkedni fog, mivel külön Németország 1,7 milliárd eurót kíván Afganisztánnak juttatni fejlesztési és újjáépítési célokra a következő négy évben.

A szerdán elfogadandó uniós támogatás ugyanakkor nem része az illegális migráció kezelése érdekében afgán menekültek visszafogadásáról szóló hétfői megállapodásnak – húzta alá a főképviselő. Ismert, a dokumentumban az szerepel, hogy az unió visszaküldi a gazdasági bevándorlókat, akiket Afganisztán vissza is fogad, az ügymenet gyorsítása érdekében az EU egy repteret is felhúz Kabulban.

John Kerry amerikai külügyminiszter beszédében arra szólította fel az afganisztáni tálibokat, hogy járuljanak hozzá egy „tisztességes” béke megteremtéséhez Kabullal az évtizedek óta háborúban álló ország újjáépítése érdekében.

Az afgán konfliktust nem lehet a harcmezőn megnyerni, a békéhez egyetlen út vezet, annak pedig egyetlen módja az afgán kormánnyal való tárgyalásos rendezés – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nyitóbeszédében kijelentette, 2017-ben az Európai Unió lesz Afganisztán legjelentősebb fejlesztési adományozója.

Nemzetközi erőfeszítések megvalósítására és helyi kapacitásbővítésre az unió több mint 1 milliárd eurót különített el erre az évre, és fenntartja támogatását a 2020-ig tartó időszakra.

Elmondta, hogy több mint 4100 európai állampolgár segíti a helyi biztonsági erők munkáját a NATO vezette misszió keretében és a kabuli rendőri egységek kiképzése által.

A hozzájárulások a biztonságos, demokratikus, gazdasági fejlődésen és jogállamiságon alapuló Afganisztán melletti elkötelezettség stratégiáját tükrözik – tette hozzá.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár érkezéskor aláhúzta, fontos üzenetet küld Európa az afgán népnek azzal, hogy támogatja és kötelezettséget vállal a háborúk sújtotta ország békéjének megteremtésében.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy a katonai szövetség elkötelezett Afganisztán békéjének és biztonságának megteremtése mellett, és szorosan együttműködik a háború sújtotta ország fejlődéséért munkálkodó Európai Unióval és a nemzetközi szervezetekkel.

Megerősítette, hogy a béke érdekében a NATO fenntartja katonai jelenlétét 2020-ig Afganisztánban. Mivel a tálib szélsőségesek komoly fenyegetést jelentenek, a katonai szövetség folytatja az afgán rendőrség és a katonaság kiképzését, hogy képesek legyenek saját országuk rendjének helyreállítására és fenntartására.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter érkezésekor kijelentette, Németország elvárja, hogy a kabuli kormány betartsa az emberi jogokat és teljesítse a korrupció visszaszorítása érdekében vállalt kötelezettségeit.

Németország kész támogatni az afgán demokratikus átalakulást és az ország újjáépítésének költségeit, de ehhez az afgán vezetésnek egységet, a migrációs krízis megoldása érdekében pedig elkötelezett együttműködést kell mutatnia.

A német támogatás hozzá fog járulni az afgán fiatalok jövőjének megteremtéséhez, akik egyébként késztetést éreznének arra, hogy elhagyják az országot – húzta alá a német külügyminiszter.

Asraf Gáni afgán elnök hangsúlyozta, hogy országa jövőjének meghatározó eleme marad a terrorfenyegetettség, de kiemelte, hogy a régió számára a legnagyobb mindennapi feladatot a szegénység elleni küzdelem jelenti.

Az ország lakosságának mintegy 39 százaléka él napi 1,35 dollárnál (mintegy 300 forint) kevesebből, ami azt jelenti, hogy a családok legtöbbje legfeljebb kétszer étkezik naponta, és kicsi a valószínűsége annak, hogy gyermekeiket iskolába tudják járatni – tette hozzá.