Egyetért a magyar kormányfő külpolitikájával Victor Ponta

„A múltban több vitánk is volt Orbán Viktorral, ez azonban nem zárja ki, hogy most egyetértsek vele.”

– Miután Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta a be­szédét, a teremből távozóban odasúgott neki valamit. Látszólag mindketten jól szórakoztak a gyors szóváltáson. Elárulja, miről beszéltek?
– Azt mondtam neki, sajnálhatja, hogy a beszédemet már nem várja meg. Így ugyanis lemaradt a ritka pillanatról, amikor egyet kell értenem vele. Úgy gondolom, Szijjártó Péternek igaza volt, amikor arról beszélt: a kelet-közép-európai országoknak kö­zösen kell fellépniük például a kínai kapcsolatokban ahelyett, hogy követnék az Európai Unió gyakran ellenséges politikáját.

– Mi teszi a magyar külpolitikát vonzóvá az ön szemében?
– Úgy gondolom, hogy Európa a gyors változások korát éli, amire válaszolni kell. Az uniónak azonban nincs legitim vezetése, nem ad egységes választ, ezért a döntések a nemzetállamok szintjén születnek. Ez az EU történelmének egyik legnagyobb válsága, ugyanakkor a kelet-közép-európai országoknak lehetőség, hogy nagyobb súllyal jelenjenek meg. Jó példa erre, hogy mi történt a brexit után. Bár az unió központja Németország lett, a magyar kormány által is támogatott V4 egyre nagyobb erőt képvisel.

– A román külpolitika kihasználja az új helyzet adta lehetőségeket?
– Romániában nincs meghatározott, konkrét külpolitikai irány. Bátortalan a V4-gyel való együttműködésben, de alternatívát sem tud felmutatni. Ráadásul decemberben Romániában választások­ra kerül sor, mégsem látni kifor­rott külpolitikai elképzeléseket. Mindez különösen aggasztó a tekintetben, hogy Romániának megnövekedett a mozgástere. A fekete-tengeri jelenlétünk miatt a változó török–orosz kapcsolatokra kell választ adnunk, s kihasználni a fejlődő moldáviai gazdaság adta lehetőségeket is. Bukarest azonban nem tudja eldönteni, mit akar: az EU-ban diktáló francia–német tengely mögé áll, vagy a regionális kapcsolatokban erősít? Szerintem a jószomszédi viszony élvez elsőbbséget, s ennek függvényében kell támogatni az EU vezető államainak elképzeléseit.

– Nem lehet, hogy ami most tanácstalanságnak tűnik, az a hagyományos román hintapolitika megnyilvánulása?
– Valóban, Románia mindig próbált a győztes oldalra állni, és előfordult, hogy sikerült is. Ez azonban már nem elég. Romániának a regionális partnerekkel aktívan kell együttműködnie, és nemcsak a V4-re gondolok, hanem az uniós tagságra esélyes keleti és déli szomszédainkra is. Regionális együttműködésen keresztül kell érvényesíteni az akaratunkat, amire a V4 jó példát ad.

– A régiós államok közös fellépését illetően Orbán Viktor is elszánt. Nem fél, hogy ezt olvasva politikai ellenfelet lát majd önben?
– A múltban több vitánk is volt Orbán Viktorral, ez azonban nem zárja ki, hogy most egyetértsek vele. Ezeket a sorokat bizonyára ő is meglepve olvassa majd. Azzal a törekvésével azonban nem lehet vitatkozni, hogy az EU-nak ener­giát adó kelet-közép-európai államokat kell egységbe szervezni. A magyar polgárok támogatását pedig tudtommal továbbra is élvezi, nem hiszem, hogy félnie kellene.

– Említette a decemberi választásokat Romániában. Vannak személyes ambíciói?
– Személyes politikai ambí­ció­im nincsenek. A nevemmel segítem a kampányt, mivel a felmérések szerint – talán meglepő módon – távozásom óta egyre nőtt a népszerűségem. Biztos vagyok benne, hogy a pártom, a szociáldemokraták győznek majd.

– Fekete-tenger Regionális Projekt néven önálló kutatóintézetet indított. Mi a célja a szervezettel?
– Párbeszédet kezdeményeztünk a fekete-tengeri térség több országával. Az időzítés pedig kiváló, a régió több országában nagy változások zajlanak. Meggyőződésem, hogy a közeli jövőben a fekete-tengeri térség mind politikai, mind gazdasági értelemben kulcsfontosságú lesz. Ezért érdeklődik a kezdeményezés iránt Kína, hiszen a jövőben a Fekete-tenger sokkal forgalmasabb kereskedelmi útvonallá válhat. Célunk, hogy Romániát a mostani, passzív külpolitikája helyett regionális együttműködésre késztessük. A szervezetet egyébként csak idén alapítottuk, mivel azonban korábbi kormánytagok és tapasztalt külügyesek vannak a csapatban, felmutathatunk eredményeket.

– Úgy hangzik, mintha egy árnyékkormányt szervezne. Honnan az anyagi háttér?
– Jogos a felvetés, s valóban előfordult, hogy belpolitikai eseményeket is minősítettünk. A szervezet azonban regionális, határokon átnyúló ügyekkel foglalkozik. Nagyobb költségeink pedig nincsenek. Konferenciákat szervezünk, és veszünk részt ilyeneken, amiben, tekintettel arra, hogy tagjaink többsége a román, illetve az Európai Parlament képviselője, sikeresek vagyunk.

– Mi a helyzet a 2015-ben kipattant korrupciós ügyével kapcsolatban?
– Az valójában nem korrup­ciós ügy volt, hanem egy 2007-ből, még az ügyvédi praxisom idejéből elővett eset. Az ügy bonyolult, és lassan halad, nem tudok részletekről beszámolni. Úgy tűnik azonban, mintha a közvéleményt egyre inkább a magyar politikusok korrupciós ügyei uralnák.