Ahmed Dzsamal iraki külügyi szóvivő közölte, hogy Mohammed al-Hakim ENSZ-nagykövet benyújtotta a testülethez a BT rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó kérést, hogy napirendre tűzze Törökország „határon átnyúló agresszióit és beavatkozásait”. Dzsamal szerint az iraki kérelem tartalmazza azt a követelést is, hogy a BT hozzon határozatot, amely véget vetne a török katonák iraki állomásoztatásának. Irak szerint Törökország a beavatkozással sérti az ország szuverenitását, fittyet hány a jószomszédi kapcsolatokra.
Bagdad és Ankara viszonya tavaly decemberben vált feszültté, miután Törökország harckocsikkal és tüzérségi fegyverekkel felszerelt zászlóaljt küldött a Moszulhoz közeli Basika városhoz. Feladatuk, hogy iraki szunnita önkénteseket képezzenek ki és fegyverezzenek fel a Moszul visszafoglalására indítandó támadáshoz.
Bagdad többször követelte a török csapatok visszavonását, de kérése süket fülekre talált. A török parlament ráadásul a múlt szombaton határozatban egy évvel meghosszabbította a török hadsereg szíriai és iraki hadműveleteire adott felhatalmazását.
Binali Yildirim török miniszterelnök csütörtökön egy ankarai üzleti találkozón kijelentette: Bagdad felhívásai ellenére a török csapatok meghatározatlan időre Észak-Irakban maradnak, hogy megakadályozzák a térség demográfiai összetételének megváltoztatását.
Hírügynökségek azzal hozzák összefüggésbe a bagdadi BT-folyamodványt, hogy az iraki hadsereg éppen az Iszlám Állam által két éve megszállt Moszul visszafoglalására készül.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrégiben azzal is magára vonta Bagdad haragját, hogy kijelentette: síita muzulmánok nem élhetnek Moszulban a város felszabadítása után. Az iraki kormányban síiták vannak többségben, Ankara pedig már többször aggodalmát fejezte amiatt, hogy az iraki hadsereg síita milíciák segítségét is igénybe veszi az Iszlám Állam elleni harchoz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!