A kilépési folyamattal kapcsolatban vannak gazdasági bizonytalanságok, „de az égbolt nem szakadt ránk, ahogy azt egyesek jósolták”, a brit gazdaság továbbra is erőteljes, és ez is jelzi, hogy helyes döntés volt várni az 50. cikkely aktiválásával – mondta Theresa May.
Hozzátette: nem lesz hirtelen és egyoldalú kivonulás az EU-ból, de nem indokolt a folyamat elindításának késleltetése sem a szükségesnél tovább.
Hangsúlyozta: az 50. cikkely aktiválásáról szóló döntési jogkör kizárólag a kormányt illeti, nem a parlamentet.
Theresa May ezzel egyenes utalásokat tett azokra a kezdeményezésekre, amelyek célja a kilépési folyamat elindításának megakadályozása abban az esetben, ha ahhoz a parlament nem adta előzetes hozzájárulását.
A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy a cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik. Ezt az álláspontot azonban többen is jogilag megtámadták azzal az érvvel, hogy Nagy-Britannia EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni.
A kereseteket, amelyeket az egyik vezető londoni ügyvédi iroda nyújtott be egyesítve, a londoni felsőbíróság ebben a hónapban tárgyalja.
Theresa May vasárnapi kongresszusi beszédében kijelentette: az Egyesült Királyság együtt fog kilépni az EU-ból, „a brexitből nincs kimaradási lehetőség”.
A brit kormányfő ezzel egyenes utalást tett Skóciára, ahol a választók nagy többsége az országos átlaggal ellentétben az EU-tagságra szavazott. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a referendum óta több nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy ismét napirendre került Skócia függetlenné válásának kérdése, mivel Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból.
Theresa May vasárnap azonban kijelentette: soha nem fogja megengedni, hogy „megosztó nacionalisták kikezdjék az Egyesült Királyság négy nemzetének (Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország) kincset érő unióját”.
Megerősítette, hogy a brit kormány tavasszal kezdeményezi a brit EU-tagságot rögzítő, 1972-ben kelt törvény visszavonását.
