Theresa May: Ismét szuverén országgá válik Nagy-Britannia

A brit kormány tavasszal kezdeményezi a csatlakozási törvény hatályon kívül helyezését.

Theresa May a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi lapnak kijelentette: a kormány a jövő évi törvényhozási évad programját vázoló királynői beszédben, vagyis 2017 tavaszán terjeszti elő hivatalosan az 1972-es csatlakozási törvény visszavonását. Ez a jogszabály rögzíti ma is az Egyesült Királyság EU-tagságát.

A brit parlamenti évadok hagyományosan II. Erzsébet királynő trónbeszédével kezdődnek. Az uralkodó minden tavasszal a parlament felső kamarájában, a Lordok Házában ismerteti a kormánya által a következő egy évre összeállított törvényalkotási program főbb pontjait.

Theresa May a The Sunday Timesnak kijelentette: az 1972-es csatlakozási törvény visszavonása az első szakasza lesz annak a folyamatnak, amelynek végére Nagy-Britannia „ismét szuverén és független országgá válik”. A hatalmi és hatásköri jogok visszatérnek a választott brit intézményekhez, és ez azt jelenti, hogy az Európai Unió jogszabályainak hatálya megszűnik Nagy-Britanniában – tette hozzá a kormányfő.

A kabinet tevei alapján azonban a csatlakozási jogszabály kivezetéséről intézkedő törvény teljes körűen csak attól a pillanattól lesz hatályos, amikor az Egyesült Királyság hivatalosan kilép az Európai Unióból.

Theresa May az interjúban elvetette a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas EU-szkeptikus szárnyának azon követelését, hogy az 1972-es csatlakozási törvény azonnali hatállyal szűnjön meg. May kijelentette: az általa felvázolt menetrend nyújtja „a lehető legnagyobb mértékű biztonságot, stabilitást és bizonyosságot a munkavállalóknak, a fogyasztóknak, az üzleti vállalkozásoknak és külföldi szövetségeseinknek egyaránt”.

A miniszterelnök továbbra sem fedte fel, hogy Nagy-Britannia mikor jelenti be a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétéves tárgyalássorozat az EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

May már korábban is több nyilatkozatában közölte, hogy a kormány csak akkor aktiválja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, ha kidolgozta tárgyalási stratégiáját. A kormányfő egyértelművé tette azt is, hogy idén ez nem várható. A The Sunday Timesnak adott interjúban ugyanakkor utalást tett arra, hogy – számos találgatással ellentétben – a cikkely aktiválásával nem várja meg a 2017 szeptemberében esedékes németországi parlamenti választást. Uniós vélemények szerint ugyanakkor a német választás előtt aligha kezdődnek el az érdemi kilépési tárgyalások.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács előző elnöke a BBC rádiónak a minap kijelentette: véleménye szerint a tényleges tárgyalási folyamat a brit kilépés feltételeiről csak az új német kormány hivatalba lépése után indulhat. Rompuy, aki 2009 és 2014 között vezette az Európai Unió állam- és kormányfőinek testületét, hozzátette: ez azt jelenti, hogy az érdemi tárgyalások esetleg csak 2017 októberében vagy novemberében kezdődhetnek, addig legfeljebb „technikai jellegű” egyeztetésekre van mód.