Alexander Winterstein a fentiekről a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján számolt be, újságírói kérdésre válaszolva, további részleteket azonban nem árult el – írja az MTI.
A botrány azután robbant ki, hogy ismeretlenek iratokat szivárogtattak ki az adóparadicsomként elkönyvelt Bahamai Közösség cégnyilvántartásából, amelyekben mások mellett Neelie Kroes volt holland uniós biztos neve is szerepel, aki – mint kiderült – 2000-től 2009-ig igazgató volt a Mint Holdings Ltd. nevű cégnél, és ezt nem hozta nyilvánosságra, pedig az Európai Bizottság tagjaként valamennyi érdekeltségéről nyilatkoznia kellett volna.
Kroes 2004-től 2014-ig volt a bizottság tagja, dolgozott versenyjogi biztosként, majd a digitális ügyekért felelős uniós biztosi tisztséget töltötte be. Az egykori EU-biztos ügyvédjei szerint adminisztratív
hiba okozta a problémát, Kroes azonban mindig jóhiszeműen és az uniós szabályokat betartva
járt el.
Néhány héttel ezelőtt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke ellen indult etikai vizsgálat, aki többek rosszallását kiváltva nemrégiben munkába állt a globális pénzügyi válság kirobbanásában sokak által felelőssé tett Goldman Sachs amerikai befektetési banknál.
A szabályok értelmében az Európai Bizottság egykori tagjai elveszíthetik a tisztségük betöltése során megszerzett nyugdíjjogosultságaikat, amennyiben nem tartják be az etikai kódex előírásait.
A Panama-iratokhoz hasonlóan a magyar szálakat az ICIJ-tag Pethő András, a Direkt36 újságírója dolgozta fel, azt írta, a dokumentumokban húsz magyar kötődésű cég is szerepel, ráadásul egy kormányközeli milliárdos neve is felbukkant. Horváth László a Chewton Limited nevű bahamai cég igazgatója volt 2000 és 2006 között, ebben az időszakban a cég a legnagyobb magyar állami vállalattal, a MÁV-val is üzleti viszonyban állt – bővebben ebben a cikkünkben fejtettük ki ezen ügyleteket.
Az ügyben kerestük a kazah tiszteletbeli konzuli tisztséget is birtokló Horváth jó barátait és cégcsoportjának, a L. A. C. Holdingnak a megbízóit: Varga Mihályt és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, valamint Fazekas Sándort és a Földművelésügyi Minisztériumot. Két hete feltett kérdéseinkre máig nem kaptunk választ.
A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium azonban visszaírt. Állításuk szerint „amennyiben igazolást nyer, hogy a tiszteletbeli konzul e minőségében a tisztségével összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, vagy ellene büntetőeljárás van folyamatban, úgy a külgazdasági és külügyminiszter arról is dönthet, hogy az adott tiszteletbeli konzuli tisztviselő működési engedélyét idő előtt visszavonja”.
Horváth cégét, a L. A. C. Holdingot is kerestük, hátha sikerül szóra bírni Horváthot vagy a vállalatot, de nem jártunk sikerrel. Krizsán Kalmár Erika, a L. A. C. Holding Zrt. PR- és marketingvezetője annyit közölt: a témában nem kívánnak nyilatkozni.
