Szerda este hozta nyilvánosságra a Süddeutsche Zeitung által megszerzett Bahama-iratokat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ). Az öt hónappal korábban kiszivárogtatott Panama-iratokhoz hasonló dokumentumokban szerepelt Neelie Kroes korábbi uniós biztos, Amber Rudd jelenlegi brit belügyminiszter, Caballero Argáez kolumbiai energiaügyi exminiszter és Bill Morneau kanadai pénzügyminiszter is.
A Panama-iratokhoz hasonlóan a magyar szálakat az ICIJ-tag Pethő András, a Direkt36 újságírója dolgozta fel, azt írta, a dokumentumokban húsz magyar kötődésű cég is szerepel, ráadásul egy kormányközeli milliárdos neve is felbukkant. Horváth László a Chewton Limited nevű bahamai cég igazgatója volt 2000 és 2006 között, ebben az időszakban a cég a legnagyobb magyar állami vállalattal, a MÁV-val is üzleti viszonyban állt – bővebben ebben a cikkünkben fejtettük ki ezen ügyleteket.
Horváth László korábban a Figyelőnek azt nyilatkozta, hogy régre visszanyúló kormányzati kapcsolatai vannak – Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel régóta ismerik egymást. „Stratégiai dolgokban két-három havonta össze tudunk futni, egy-két dolgot elmondok, azután bólogatnak nagyokat, de nem lehet őket befolyásolni” – mesélte az üzletember, akinek cégcsoportja, az L. A. C. Holding rendre kap megrendeléseket e minisztériumoktól. Horváth László egyúttal Kazahsztán tiszteletbeli konzulja is, irodája Fazekas Sándor szülővárosában, Karcagon található.
Mivel a Fidesz második kormányra kerülése előtt kivont karddal küzdött az offshore-lovagok ellen, megkerestünk több minisztériumot is Horváth László bahamai ügyleteivel kapcsolatban. Arra kerestük a választ a Nemzetgazdasági és Földművelésügyi Minisztériumnál, tudtak-e arról, hogy partnerük offshore cég tisztviselője volt korábban, illetve továbbra is együttműködnek-e Horváth László érdekeltségeivel. Varga Mihály és Fazekas Sándor tárcája azonban eddig nem reagált megkeresésünkre.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium azonban válaszolt kérdéseinkre, amelyeket Horváth tiszteletbeli konzuli címével kapcsolatban tettünk fel a konzuli szolgálatnak. A minisztérium sajtóosztálya szerint a Magyarországra akkreditált tiszteletbeli konzul működési engedélyének előfeltétele – egyebek mellett –, hogy az adott személy büntetlen előéletű legyen. Ezt egy három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal köteles igazolni a konzuljelölt, a működési engedélyt pedig a küldő állam kérésére a külgazdasági és külügyminiszter adja ki határozatlan vagy határozott időtartamra – írták.
Ám ennél fontosabb, amit a levél második felében közölt a Szijjártó Péter által vezetett minisztérium. Állítása szerint „amennyiben igazolást nyer, hogy a tiszteletbeli konzul e minőségében a tisztségével összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít,
vagy ellene büntetőeljárás van folyamatban, úgy a külgazdasági és külügyminiszter arról is dönthet, hogy az adott tiszteletbeli konzuli tisztviselő működési engedélyét idő előtt visszavonja”.
Ha a külgazdasági és külügyminiszter meghozza ezt a döntést, erről hivatalos úton kell értesítenie a küldő ország diplomáciai képviseletét. Azaz ha Horváth László ügyében büntetőeljárás indulna, Szijjártó Péter visszavonhatná a tiszteletbeli konzul működési engedélyét. Kiegészítő kérdésünkre, hogy egyeztettek-e már az ügyben Horváth Lászlóval és a nagykövetséggel – amelyet szintén megkerestünk, egyelőre sikertelenül –, még nem válaszolt a minisztérium.
Hasonlóan járt el a Direkt36 megkeresésére az érintett Horváth László. Cégét, a L. A. C. Holdingot is kerestük, hátha sikerül szóra bírni Horváthot vagy a vállalatot, de nem jártunk sikerrel. Krizsán Kalmár Erika, a L. A. C. Holding Zrt. PR- és marketingvezetője annyit közölt: a témában nem kívánnak nyilatkozni.
