Neelie Kroes korábbi holland miniszter és uniós biztos is szerepel a Bahama-iratokban, amelyeket az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) dolgozott fel. Ugyanez a csapat ismertette a Panama-iratokat tavasszal – összefoglaló cikkünk itt –, a feldolgozási folyamatról még áprilisban hosszabban írtunk, megszólaltatva a magyar szálakat boncolgató Pethő Andrást is. A Direkt36 újságírója ezúttal is részt vett a munkában.
A kiszivárogtatott Bahama-iratok összesen 175 ezer olyan offshore céget érintenek, amelyeket 1990 és 2016 között jegyeztek be a Bahamákon. A dokumentumokban sok név felbukkan, az egyik legismertebb minden bizonnyal a magyaroknak is ismerős Neelie Kroes. Az uniós biztos sokszor acsarkodott a magyar kormánnyal (főleg a médiatörvény elfogadása idején), most kiderült, hogy 2000 és 2009 között a Mint Holdings Ltd. nevű cég egyik igazgatója volt.
Ezen tisztségéről EU-s munkája során be kellett volna számolnia, de nem tette meg. Az ICIJ-vel ügyvédje útján közölte: 2002-ben kiszállt a cégből, de egy adminisztrációs hiba miatt továbbra is igazgatóként szerepelt a nyilvántartásban, erről pedig nem tudott, így jóhiszeműen járt el, amikor nem jelezte az érdekeltséget. Hozzátette, hogy vállalja a felelősséget a hibáért, és tájékoztatja az ügyről Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság mostani elnökét.
A holland politikus mellett vannak más politikai vezetők is a Bahama-iratokban, így például Kolumbia korábbi energiaügyi minisztere, Caballero Argáez is tisztviselője volt két bahamai cégnek – minisztersége idején. Rajta kívül szerepel még Bill Morneau kanadai pénzügyminiszter és Amber Rudd brit belügyminiszter is.
A közpénzből működő MTI a Süddeutsche Zeitung nyomán csak Neelie Kroes offshore-ügyeit dolgozta fel első hírében, az alábbiakat nem.
Számunkra fontosabb, hogy a dokumentumokban húsz magyar kötődésű cég is szerepel, de egy kormányközeli magyar üzletember neve is felbukkant. Horváth László a Chewton Limited nevű bahamai cég igazgatója volt 2000 és 2006 között, ebben az időszakban a cég a legnagyobb magyar állami vállalattal, a MÁV-val is üzleti viszonyban állt – írja Pethő András a Direkt36 cikkében.