Minden, amit a Panama-iratokról tudni érdemes

Nem követi a híreket, de kíváncsi, mi ez az egész? Ezen cikkünk önnek szól!

A panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda negyvenévnyi belső anyagaiból 11,5 millió irat került a Süddeutsche Zeitunghoz még tavaly nyáron. A 2,6 terrabájtnyi adathalmaz feldolgozásában az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) segédkezik. 76 ország több mint 370 újságírója dolgozott az anyagokkal – Magyarországról a Direkt36 szállt be.

A Mossack Fonseca – amelynek negyven irodája van világszerte – irataiban háromszázezer offshore vállalkozásra bukkantak, sok ezek közül adóparadicsomokban (Panama, Brit Virgin-szigetek, Seychelle-szigetek stb.) működik. A háromszázezer között szép számmal akadnak legálisan működő cégek, de vannak olyanok is, amelyeket egyértelműen adóelkerülésre, illetve különféle pénzek tisztára mosására hoztak létre.

Amint arról beszámoltunk, sok ország vezető politikusa vagy annak rokonsága érintett. Összesen 143 politikusra vagy rokonaira, ismerőseire bukkantak. Köztük van Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ilham Aliyev azeri elnök, David Cameron brit miniszterelnök, Sigmundur Davíd Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök, Marine Le Pen francia politikus és több uralkodóház is.

Ám ha azt hinnénk, csak politikusok érintettek, tévedünk: a világhírű focisták közül például Lionel Messi, Iván Zamorano, Gabriel Heinze és Leonardo Ulloa neve bukkant fel az iratokban. Sportvezetők is ügyeskedtek: Michel Platini egykori UEFA-elnök, Jérome Valcke egykori FIFA-főtitkár és Juan Pedro Damiani FIFA etikai bizottsági tag is érintett. Futballklubok is gyanúba keveredtek, az Internazionale, a Boca Juniors és a Real Sociedad is ilyen. Ám nemcsak a futball, hanem más sportágak is fertőzöttek: egykori NHL-hokisok és világhírű golfozók neve is felbukkant. Sőt a kultúrába is begyűrűzött az offshore-biznisz: a spanyol Pedro Almodóvar, a hongkongi Jackie Chan és az indiai Amitábh Baccsan is ügyeskedett.

Természetesen! Két politikus érintettségéről is írt a Direkt36. Egyikük Horváth Zsolt, aki tizenhat évig volt fideszes országgyűlési képviselő, és két Seychelle-szigeteki vállalatban is szerepet vállalt. A Fidesz tagadta, hogy kapcsolatban állna az egykori politikussal (ügyéről bővebben itt írtunk, ahol azt is elmeséltük, hogy a hatalmas üzletnek számító letelepedési kötvények offshore-háttere miatt milyen kérdésekkel fordultunk a Miniszterelnökséghez).

A másik politikus közvetetten érintett: az egykori MSZP-pártpénztárnok Boldvai László feleségének, egy vidéki gimnáziumi tanárnőnek Szamoán bejegyzett offshore cége volt, amely 2012 novemberében több tíz millió forintot mozgatott meg. Az ügyekben a Jobbik ügyészségi feljelentést tesz.

Olyan valódi aktivitás nélküli cég, amely azért létezik, hogy egy másik vállalat pénzügyeit elfedje. Így azt is el lehet rejteni, hogy egy adott cégnek ki a valós tulajdonosa, ám a Mossack Fonseca belső irataiból az ő személyazonosságuk is gyakran kiderül.

Az adóparadicsomokban létrehozott offshore cégek közül sok kevesebb adót fizetett, mintha a valódi tulajdonos anyaországában adózott volna. Ráadásul ezekben az országokban a számos helyen megkövetelt ellenőrzéseket sem hajtották végre, így lehetett offshore cégük drogbáróknak és egyéb bűnözőknek is. Az adóparadicsomoknak azért éri meg alacsony adókulcsot meghatározni, mert így sok cég adózik náluk, a sok apró adóösszegből pedig sokat gyarapodik az ország.

Alapvetően igen, lehet külföldön céget alapítani (orosz üzletemberek például a hatóságok rekvirálással kapcsolatos fenyegetéseitől való félelmükben, valamint a rubel bizonytalanságai miatt szokták külföldi cégekbe menekíteni a vagyonukat). Ám ha adóelkerülésre, adócsalásra vagy pénzek tisztára mosására használják az offshore cégeket, törvénybe ütközően járnak el.

A müncheni Süddeutsche Zeitunghoz (SZ) érkezett egy titkosított e-mail, miután a lap beszámolt arról, hogy a német hatóságok adóelkerülés segítése miatt razziáztak a Commerzbank AG-nál. A forrásuk szerint az a razzia csak egy parányi szelete volt egy világméretű botránynak, majd közölte: hozzáférése van a Mossack Fonseca belső irataihoz. Ezt követően az SZ meg is kapta a dokumentumokat, majd segítséget kért az ICIJ-től, amellyel korábban luxemburgi adóügyeket tártak fel.

Sok országban megkezdték a vizsgálatokat. A Snowden-ügyben is érintett brit The Guardiannél jelentkezett az adóhivatal, hogy szeretne belenézni az általa megszerzett adatokba, amelyek David Cameron brit miniszterelnök édesapjának offshore alapítványával kapcsolatosak.

Ausztráliában és Új-Zélandon is vizsgálatok indultak, Panama pedig mindenkinek segít, aki hozzá fordul. A skandináv Nordea Bank AB-t beidézték a svéd hatóságok, hogy megtudják, valóban segített-e ügyfeleinek az adóelkerülésben.

Egyelőre nem, mivel az adatbázis még nem nyilvános. Rengeteg személyes információ szerepel a dokumentumokban, amelyet ki kell takarni, mielőtt nyilvánosságra kerülnének. A Direkt36 újságírója az ATV Start című műsorában kedd reggel ugyanakkor azt mondta, hogy május elején az ICIJ nyilvánosságra hoz egy nem teljes adatbázist. Addig a médiából érkező információkat érdemes figyelni, nálunk egyelőre ezen a címkén éri el az összes témába vágó hírünket és cikkünket.

A Mossack Fonseca globális tevékenységei nyomán rengeteg országban indulhat eljárás. Izlandon követelte az ügy az első vezéráldozatot: a hétfői tüntetések után kedden a miniszterelnök felajánlotta lemondását. Az Egyesült Államok igazságügy-minisztériuma is elkezdte vizsgálni az iratokat, így amerikai szálakat is felfedhetnek a világméretű korrupciós botrányban.

Az összefoglaló elkészítése során a Bloomberg Technology, a The Guardian és a BBC anyagait is használtuk.