Minden, amit a Panama-iratokról tudni érdemes

Nem követi a híreket, de kíváncsi, mi ez az egész? Ezen cikkünk önnek szól!

A másik politikus közvetetten érintett: az egykori MSZP-pártpénztárnok Boldvai László feleségének, egy vidéki gimnáziumi tanárnőnek Szamoán bejegyzett offshore cége volt, amely 2012 novemberében több tíz millió forintot mozgatott meg. Az ügyekben a Jobbik ügyészségi feljelentést tesz.

Olyan valódi aktivitás nélküli cég, amely azért létezik, hogy egy másik vállalat pénzügyeit elfedje. Így azt is el lehet rejteni, hogy egy adott cégnek ki a valós tulajdonosa, ám a Mossack Fonseca belső irataiból az ő személyazonosságuk is gyakran kiderül.

Az adóparadicsomokban létrehozott offshore cégek közül sok kevesebb adót fizetett, mintha a valódi tulajdonos anyaországában adózott volna. Ráadásul ezekben az országokban a számos helyen megkövetelt ellenőrzéseket sem hajtották végre, így lehetett offshore cégük drogbáróknak és egyéb bűnözőknek is. Az adóparadicsomoknak azért éri meg alacsony adókulcsot meghatározni, mert így sok cég adózik náluk, a sok apró adóösszegből pedig sokat gyarapodik az ország.

Alapvetően igen, lehet külföldön céget alapítani (orosz üzletemberek például a hatóságok rekvirálással kapcsolatos fenyegetéseitől való félelmükben, valamint a rubel bizonytalanságai miatt szokták külföldi cégekbe menekíteni a vagyonukat). Ám ha adóelkerülésre, adócsalásra vagy pénzek tisztára mosására használják az offshore cégeket, törvénybe ütközően járnak el.

A müncheni Süddeutsche Zeitunghoz (SZ) érkezett egy titkosított e-mail, miután a lap beszámolt arról, hogy a német hatóságok adóelkerülés segítése miatt razziáztak a Commerzbank AG-nál. A forrásuk szerint az a razzia csak egy parányi szelete volt egy világméretű botránynak, majd közölte: hozzáférése van a Mossack Fonseca belső irataihoz. Ezt követően az SZ meg is kapta a dokumentumokat, majd segítséget kért az ICIJ-től, amellyel korábban luxemburgi adóügyeket tártak fel.

Sok országban megkezdték a vizsgálatokat. A Snowden-ügyben is érintett brit The Guardiannél jelentkezett az adóhivatal, hogy szeretne belenézni az általa megszerzett adatokba, amelyek David Cameron brit miniszterelnök édesapjának offshore alapítványával kapcsolatosak.

Ausztráliában és Új-Zélandon is vizsgálatok indultak, Panama pedig mindenkinek segít, aki hozzá fordul. A skandináv Nordea Bank AB-t beidézték a svéd hatóságok, hogy megtudják, valóban segített-e ügyfeleinek az adóelkerülésben.

Egyelőre nem, mivel az adatbázis még nem nyilvános. Rengeteg személyes információ szerepel a dokumentumokban, amelyet ki kell takarni, mielőtt nyilvánosságra kerülnének. A Direkt36 újságírója az ATV Start című műsorában kedd reggel ugyanakkor azt mondta, hogy május elején az ICIJ nyilvánosságra hoz egy nem teljes adatbázist. Addig a médiából érkező információkat érdemes figyelni, nálunk egyelőre ezen a címkén éri el az összes témába vágó hírünket és cikkünket.

A Mossack Fonseca globális tevékenységei nyomán rengeteg országban indulhat eljárás. Izlandon követelte az ügy az első vezéráldozatot: a hétfői tüntetések után kedden a miniszterelnök felajánlotta lemondását. Az Egyesült Államok igazságügy-minisztériuma is elkezdte vizsgálni az iratokat, így amerikai szálakat is felfedhetnek a világméretű korrupciós botrányban.

Az összefoglaló elkészítése során a Bloomberg Technology, a The Guardian és a BBC anyagait is használtuk.