Alakul a London–Varsó–Budapest háromszög?

A lengyel és a magyar kormányfő is szívesen látott vendég Londonban, a három országnak sok a közös érdeke.

A kétoldalú kapcsolatok, a brexit és persze a Nagy-Britanniában élő lengyeleknek járó szociális juttatások lesznek a fő témái Beata Szydlo és Theresa May jövő heti londoni találkozójának. A lengyel közszolgálati rádió honlapja szerint Szydlo népes kormányküldöttség élén érkezik majd, az esemény pedig hivatalosan lengyel–brit kormányközi csúcstalálkozóként szerepel a diplomáciai naptárban.

Theresa Mayt túlzás lenne a legkedveltebb európai vezetőnek nevezni, és megválasztása óta a Downing Street 10. küszöbét is ritkábban lépik át külföldi állam- és kormányfők, mint az általában szokás Nagy-Britannia esetében. A népes lengyel kormányküldöttség pedig egyedülállónak számít – ebből a szempontból persze Szydlo látogatása Orbán Viktor vizitjétől is jelentősen különbözik, utóbbinak inkább szimbolikus jelentősége volt.

Az viszont egyértelmű, hogy amilyen ütemben tolódik ki időben a britek távozása az unióból, olyan igyekezettel keresik Londonban a régi-új szövetségeseket a brit érdekek érvényesítéséhez a folyamat során. Bár kezdetben úgy tűnt, a brexit viszonylag gyorsan lezajlik majd, a brit jogi helyzet egyre kuszább, egy bírósági döntés nyomán az már biztos, hogy a parlamentnek is jóvá kell hagynia a nyári népszavazás eredményét, ugyanakkor egyre kevésbé kizárható, hogy Skócia ebben az esetben külön népszavazást kezdeményez majd az EU-s tagság fenntartására.

Ebben a helyzetben egyes becslések szerint akár három évig is eltarthat, amíg a britek végre kikecmeregnek az Európai Unióból, addig pedig nyilván fontos lenne nekik a meglévő támogatók megtartása.

Ebben a nagyszabású politikai játszmában lehet fontos szerepe a lengyel és a magyar kormányfőnek, hiszen az EU jövőjéről (akár a britekkel, akár nélkülük) mindketten (mindhárman) hasonlóképpen gondolkoznak. A népszavazásba belebukott David Cameron, Theresa May, valamint Beata Szydlo és Orbán Viktor is egy alapvetően a szabadkereskedelemre épülő, korlátozott hatáskörökkel felruházott közös intézmények által működtetett uniót tudna támogatni a legszívesebben, amelyben a döntéseket a tagállamok vezetése hozza.

A britek már kinyilvánították, hogy a kilépésükig teljes jogú tagként kívánnak részt venni minden uniós csúcson és fórumon (Cameronnal előfordult, hogy nem hívták meg egy, az EU jövőjéről tartott megbeszélésre), ez pedig a lengyel és a magyar kormányfőnek is jól jöhet. Wytold Waszczykovski lengyel külügyminiszter ki is jelentette a már idézett rádiós hír szerint, hogy számukra Nagy-Britannia teljes jogú tag marad a legvégsőkig.

Lengyel és magyar szempontból is alapvető fontosságú a Nagy-Britanniában munkát vállaló kelet-európaiak helyzete, itt azonban nem teljesen fedik egymást Varsó és Budapest érdekei. „Szydlónak politikailag nagyon fontos, hogy elérje: a Nagy-Britanniában dolgozó lengyelek ugyanazokra a családtámogatásokra legyenek jogosultak továbbra is, mint a britek, mert a bő egymillió lengyelből, aki kint dolgozik, nagyon soknak maradt otthon a családja, és ők most kapják a szigetországi szociális juttatásokat. Mi ebben nem nagyon akarunk engedni” – mondta egy lengyel diplomáciai forrásunk. Magyar szempontból ez kevésbé húsba vágó probléma, Orbán Viktor korábban többször ki is jelentette, hogy kormányának az a legfontosabb, hogy a legálisan kint dolgozókat ne küldjék haza.

A migráció kérdésében ugyanakkor könnyen támogatást kaphatnak a magyar és a lengyel kormány menekültkvóta-ellenes törekvései, mint ahogy Maynek nyilván az sem lenne mellékes, ha a V4-et politikailag megpróbálná egy kicsit leválasztani Berlinről. Waszczykovski korábban tett már olyan kijelentést, hogy kormányának Berlin vagy Párizs helyett London lesz az első számú referenciapont a jövőben – igaz, magyar részről ilyen kijelentés soha nem hangzott el. Ez ugyanakkor egy magyar külügyi forrásunk szerint a V4-en belül okozhat majd megosztottságot, főleg, ha brit részről szándékosan játszanak majd a lengyel középhatalmi ambíciók táplálására.