Előre hozott választást tart Kuvait

Tíz éven belül hetedszer kell voksolniuk az olajmonarchia lakosainak.

Az olajban gazdag, hárommillió lakosú, perzsa-öbölbeli királyságban mindössze 483 ezer 21 évet betöltött kuvaiti állampolgárnak van szavazati joga, 52 százalékuk pedig nő. Országszerte száz szavazóhelyiség nyílt meg, férfiak és nők egymástól külön szavazhatnak. A belügyminisztérium tájékoztatója szerint 15 ezer rendőr ügyel a biztonságra a szavazás idején.

Kuvait öt szavazókörzetre van osztva, mindegyik tíz-tíz képviselőt delegál az ötventagú parlamentbe. 293 képviselőjelölt indult a választáson, harmincan közülük ellenzékiek.

A kuvaiti kormány október közepén mondott le a belső egyenlőtlenségek miatt, Szabáh el-Ahmad el-Dzsábir al-Szabáh sejk pedig feloszlatta a 2013-ban megválasztott parlamentet is. Az emír rendeletében „a kényes regionális helyzetet és a belőle fakadó biztonsági kockázatokat” hozta fel indoklásul. Elemzők a lehetséges okok között említették még az olajárak esését és a lakosság életszínvonalának csökkenését: Kuvaitban nőtt a benzin ára, és megszüntettek bizonyos lakossági támogatásokat, ami elégedetlenséget váltott ki.

A feloszlatott parlament mandátuma eredetileg 2017 nyarán járt volna le. A most 87 éves uralkodó hatalomra kerülése, 2006 óta hetedszer tartanak előre hozott választást az országban. A végeredmények közzététele vasárnap várható.

A perzsa-öbölbeli országok közül Kuvaitnak van a legszabadabb politikai rendszere, ott alakult elsőként parlamentáris rendszer, az ország 1962-ben vált alkotmányos monarchiává. A parlament hatásköre azonban erősen korlátozott: a honatyák számonkérhetik a minisztereken a munkájukat, interpellálhatják az uralkodói család tagjait is, bírálhatják a kormány politikáját és döntéseit, de a kormányt az emír nevezi ki, és a tényleges hatalom is a negyed évezrede hatalmon lévő al-Szábah uralkodói család kezében összpontosul. Térségbeli megfigyelők szerint a Muzulmán Testvériség nevű pánarab mozgalom helyi szárnya és a szalafisták továbbra is kardoskodni fognak azért, hogy alkotmánymódosítás révén a parlament kapja meg a kormány megválasztásának a jogát.

A választási eredményektől függetlenül a jövőbeli kabinetet az uralkodócsalád valamely befolyásos tagja fogja irányítani. Hagyományosan a kulcsfontosságú minisztériumokat, a külügyi, a védelmi és a belügyi tárcát is az emír rokonai vezetik.

Kuvait az Iszlám Állam nevű, jobbára Szíriában és Irakban tevékenykedő terrorszervezet felemelkedése óta támadásokkal volt kénytelen szembesülni. A fővárosban, Kuvaitvárosban 2015-ben öngyilkos merénylet 27 ember halálát okozta egy síita mecsetben. Az idén október 8-án egy robbanószerrel megrakott kukásautóval hajtott egy egyiptomi férfi egy autónak, amelyben öt amerikai katona utazott, de csak önmagában tett kárt.