A svéd hatóságok szexuális erőszak gyanújával körözik Julian Assange-t, két egykori munkatársának feljelentése alapján. A WikiLeaks alapítója tagadja, hogy megerőszakolt volna egy svéd nőt 2010 augusztusában.
A hétfői kihallgatás közvetve zajlott – írja a BBC – Ingrid Isgren svéd főügyész ugyanis írásban nyújtotta be a spanyolul összeállított kérdéslistát, amelyet egy ecuadori ügyész adott át a londoni nagykövetség épületében Assange-nak. Egyebek mellett a szexuális bűncselekményről is kérdezték a WikiLeaks alapítóját.
Ingrid Isgren jelen volt a nagykövetségen, de nem találkozott Assange-zsal. A svéd főügyész a hétfő délutáni kihallgatás eredményéről nem nyilatkozott a sajtónak.
Az ausztrál állampolgárságú, 46 éves Assange négy éve Ecuador londoni nagykövetségén él, menedékjog védelme alatt. Portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem ötszázezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek.
Az MTI emlékeztet arra, hogy Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárjában jóváhagyta kiadatását Svédországnak.
Assange ügyvédei a fellebbezési eljárás során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség európai elfogatóparanccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak. A védők egyik fő érve szerint fennáll annak kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Az ügyvédi csapat még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange-ra akár halálbüntetést is kiszabhatnak, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.
Assange-t őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint „dickensi körülmények között”. A védők annak idején elérték Assange szabadlábra helyezését, igaz, súlyos áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (70 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font (14 millió forint) biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen. Assange azonban a további jogi csatározások helyett 2012 nyarán Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot – megsértve ezzel szabadlábra helyezésének feltételeit, s elveszítve a 240 ezer fontot. Azóta is a diplomáciai képviseleten tartózkodik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!