Komolyan Trump hozhatna biztonságot a világban?

Egy vélemény szerint az elnökjelölt a kölcsönös megértés útját járná Szíria ügyében.

A három éve visszavonult egykori vezérkari főnök szerint a repülési tilalmi övezetek bevezetése Szíria fölött háborúhoz vezethet Oroszországgal. „Ha a humanitárius helyzet miatt aggódunk leginkább Szíriában, az épp elég indok arra, hogy engedjük Aszadnak, hogy visszavegye Aleppót.”

Clinton azon ötlete, hogy kreáljanak biztonságos övezetet a szíriai civileknek, Richards szerint megvalósíthatatlan az oroszokkal háború nélkül, hiszen akkor

le kellene lőni az oda repülő orosz gépeket.

Hogy mekkora kockázattal járna Clinton ötlete, arra volt amerikai katonai vezetők is felhívták már a figyelmet: volt, aki szerint konkrétan a harmadik világháborút is kirobbanthatná a demokrata jelölt ötlete.

Ha meg akarják állítani az aleppói humanitárius horrort, a legjobb és leggyorsabb megoldás Richards szerint, ha ráveszik az ellenzéki csoportokat, hogy hagyják el a várost, az orosz fegyverek ugyanis nem válogatnak, és ha lecsapnak ezekre a csoportokra, annak biztosan lesznek civil áldozatai is. Szóval vagy ez, vagy a repülési tilalmi zónák és háború az oroszokkal – ehhez pedig, mint fogalmazott, az egykori brit vezérkari főnöknek nincs étvágya, bármennyire is nem szereti Aszadot.

A szír elnök egyébként néhány napja a The New York Timesnak Damaszkuszban leszögezte: nem fog lemondani, sőt még legalább öt évig hatalomban kíván maradni. Bármiféle változtatásra csak akkor lát esélyt az ország politikai berendezkedésében, ha a kormány hadereje már letörte a lázadókat, és véget ért a polgárháború. Eközben szorul a hurok a szélsőséges iszlamisták nyaka körül, nemcsak Szíriában, Irakban is egyre több teret vesztenek. Az Iszlám Állam vezetői már nyáron számot vetettek azzal, hogy hamarosan leáldozhat a terrorkalifátusuknak, így Aszad reményei már egyáltalán nem tűnnek olyan légből kapottaknak, mint akár másfél éve.

Újabb tűzszünet

Újabb humanitárius célú tűzszünet lépett életbe péntek reggel a megosztott Aleppóban tíz óra időtartamra, a fegyvernyugvást a szíriai rezsimet támogató Moszkva hirdette meg. Megfigyelők szerint a jelenlegi egyoldalú tűzszünet ugyanúgy kudarcra van ítélve, mint az előző. Az első humanitárius célú fegyvernyugvás három nap után, október 22-én járt le, eredmény nélkül. A tűzszünet idejére létrehozott nyolc humanitárius folyosón sem a sebesülteket, sem a civileket nem sikerült kimenekíteni, és a harcot feladó felkelők sem hagyták el az ostromlott várost.

A Núr ed-Dín az-Zinki lázadócsoport egyik tisztségviselője, Jasszer al-Jusszef úgy véli, hogy Moszkva pusztán a nemzetközi nyomás enyhítése végett jelentette be új, „semmitmondó” kezdeményezését. „Nem bízunk az oroszokban” – tette hozzá.

Az ENSZ hasonlóképpen reagált a tűzszünetre, hangsúlyozva, hogy a humanitárius műveleteket nem lehet politikai vagy katonai kezdeményezéseknek alárendelni. Oroszország október 18-a óta nem hajtott végre légi csapást Aleppó felkelők kezén lévő keleti részén.

Eközben a lázadók október 28-án lendületes offenzívát indítottak a városon kívülről a kormányerők felügyelete alatt álló Nyugat-Aleppó ellen, hogy enyhítsenek a keleti területekre nehezedő nyomáson. A felkelők uralta térségben több mint 250 ezren élnek megfelelő élelmiszer- és egészségügyi ellátás híján. (MTI)