Mint mondta, nem tétlenségre van szükség, hanem lassításra és szünetre, mert vissza kell szerezni az EU-tól elforduló emberek támogatását. Egy részük az EU-ból pénzügyileg hatalmas mértékben profitáló tagállamokban él, például Lengyelországban – jegyezte meg Joachim Gauck, kiemelve, hogy nem csak pénzről van szó.
El kell érni, hogy az EU polgáraiban kialakuljon az a meggyőződés, hogy az egyesült Európa a békét, a szabadságot, a biztonságot, a demokráciát, a jogállamiságot jelenti. Ebben nagy felelőssége van Németországnak a történelme és a mérete, és amiatt is, hogy az EU haszonélvezője – mondta Joachim Gauck.
Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy sok ember azért ellenzi az EU-t és a globalizációt, mert „nem érzi igazán otthon magát az egyre összetettebb világban”. Az embereknek „szükségük van hazára, mindenki tartozni akar valahová”, de „a globalizált világban és az egyesült Európában is otthonra lehet találni”.
„Ezzel a ténnyel is érvelni kell az EU mellett” – húzta alá a német államfő.
„Miért kellene átengedni a (nemzeti) büszkeséget a nacionalistáknak?” – vetette fel Joachim Gauck, hangsúlyozva, hogy egy „európai és világpolgár” is lehet büszke a hazájára.
A német szövetségi elnök – akinek mandátuma márciusban lejár, második ciklust életkorára hivatkozva nem vállal, hivatalában várhatóan Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa követi – az interjúban többek között arról is beszélt, hogy a politika nyelvét gyakran csak a politika iránt nagyon érdeklődő emberek értik, ez az egyik oka annak, hogy a döntéseket nem mindig sikerül kellőképpen elmagyarázni. Ezért azt is alapelvként kell kezelni, hogy a kommunikáció nem segédeszköz, hanem „szerkezeti elem”, másként szólva „a jó kommunikáció önálló politikai érték”.
Olyan nyelvet kell kialakítani, amely ösztönöz a tárgyilagos vitára, például arról a kérdésről, hogy a pénztől eltekintve mit jelent az EU, és miként lehet élettel megtölteni az értékeket, amelyek mellett valamennyi tagállam elkötelezte magát.
