Oroszbarát lesz-e Bulgária?

Politikai földrengés rázta meg Bulgáriát a vasárnapi elnökválasztás után.

Politikai földrengés rázta meg Bulgáriát a vasárnapi elnökválasztás után, pedig az alkotmányos berendezkedés alapján az államfőnek alig van súlya hatalmi játszmákban. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök hétfőn hivatalosan benyújtotta kormánya lemondását, miután a kormánypárt jelöltje, Cecka Cacseva vereséget szenvedett a légierő egykori parancsnokával, az oroszbarátnak tartott Rumen Radevvel szemben. A jobboldali kormányfő még az elnökválasztási kampány során megígérte: lemond, ha nem a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánypárt jelöltje nyer. Boriszov azzal indokolta lemondását, hogy a választással egyértelművé vált, kormánykoalíciója mögül hiányzik a szavazók többségének támogatása. A GERB koalíciós együttműködése a reformistákkal és a nacionalista Hazafias Fronttal eddig sem volt zökkenőmentes, a 2014-es kormányalakítás óta mindennaposak a rivalizálás miatti konfliktusok.

A nemzetközi közvéleményt érthető módon leginkább a megválasztott bolgár államfő oroszbarát politikája érdekli. Fordulat várható-e az Egyesült Államok eddig megbízható szövetségesének számító Bulgáriára külpolitikájában? Kiril Avramov, a szófiai Új Bulgária Egyetem adjunktusa szerint Radev eddigi megnyilatkozásai – amelyek az uniós szankciók, a Krím és Ukrajna kapcsán is az orosz állásponthoz álltak közel – azt jelzik, hogy egy újfajta retorikára lehet számítani Moszkvával kapcsolatban. A lapunknak nyilatkozó szakértő ugyanakkor nem számít drámai fordulatra a bolgár diplomácia irányvonalának lényegét illetően. „Radev pragmatikusnak fogja előadni az Oroszországgal kapcsolatos véleményét, ami azt jelenti, hogy Bulgária lojális EU- és NATO-tag marad, de szorosabb viszonyra törekszik Moszkvával” – mondta Avramov. Ez utóbbiban bíznak Oroszországban is. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő nyilatkozata szerint Moszkva nagyobb együttműködést remél Bulgáriával a szocialisták által támogatott Rumen Radev elnökké választása után. Vlagyimir Putyin szóvivője máris utalt a Déli Áramlat esetleges felélesztésére. A Bulgárián átvezető földgázvezeték-projekt a bolgár vezetés elutasítása miatt bukott meg véglegesen.

A bolgár–orosz kapcsolat alakulása egyelőre a jövő titka, most csak annyit lehet biztosra venni, hogy újabb bizonytalan időszak vár Szófiára. Az elemző elsősorban Bojko Boriszov óriási taktikai hibáinak tulajdonítja a kialakult helyzetet. Szerinte rossz jelöltet választott Cecka Cacseva házelnök személyében az elnökjelöltségre, s azzal is melléfogott, hogy a kormányról szóló népszavazásként vezette fel a kampányban az államfői posztért folyó versengést. Ezzel Radevre szavaztak azok is, akik így akarták jelezni elégedetlenségüket a kabinet politikájával kapcsolatban. Boriszovék ugyanis adósak maradtak a beígért igazságügyi, illetve jóléti reformokkal. Ráadásul az elnökválasztással egyidejűleg népszavazást is tartottak Bulgáriában a választójog reformjáról és a pártok költségvetési támogatásának csökkentéséről. A referendum kezdeményezője egy népszerű televíziós tévésztár, Slavi Trifonov volt, aki rendszerellenes, populista kampányával akár húszszázalékos szavazói támogatást is elérhet, amennyiben pártot alapít és elindul a következő megméretésen – tette hozzá Kiril Avramov.

Boriszov lemondása után a leköszönő elnök, Roszen Plevneliev fogja kinevezni az ideiglenes kormányt. A parlament feloszlatását és az új választások kiírását már Rumen Radev fogja bejelenteni, legkorábban 2017 márciusában. Radev öt évre szóló elnöki megbízatása január 22-én kezdődik meg.