Másfél hónapja nem lehetett hallani arról, hogy az indiánok felemelték szavukat egy épülő olajvezeték miatt – egészen mostanáig. A Dakota Access Pipeline-t (Dakota Hozzáférés olajvezeték) a dallasi Energy Transfer Partners négy államon – Észak- és Dél-Dakotán, Iowán és Illinois-on – keresztül építi 3,8 milliárd dollárért, a tervek szerint 450 ezer hordó olajat szállít majd naponta. A sziúk és a hozzájuk csatlakozó indián törzsek szerint az építési területen, de a rezervátumon kívül indián sírok találhatók, ráadásul a vezeték kulcsfontosságú ivóvízforrások mentén halad. Egy sziú jóslat szerint eljön egy fekete kígyó, amely tönkreteszi a földeket és szennyezi a vizeket is – erre gyakran hivatkoznak az indiánok, akik jogi útra terelték az ügyet. Ám az ebben eljáró szövetségi bíró ítéletében közölte: az indiánoknak volt lehetőségük kifejezni véleményüket a tervekkel kapcsolatban.
Az Obama-adminisztráció ennek ellenére még szintén szeptemberben leállíttatta a munkagépeket az érintett területeken. Barack Obama amerikai elnök kedden a Now Thisnek adott interjújában azt mondta, megvizsgálják annak lehetőségét, hogy az olajvezetéket le lehet-e fektetni egy alternatív nyomvonalon. „A következő hetekben eldől, meg lehet-e oldani a helyzetet úgy, hogy figyelembe vesszük az első amerikaiak hagyományait” – jelentette ki az elnök. Reagálva a bejelentésre, a rezervátumnál tüntetőket vezető Dave Archambault II azt mondta, úgy hiszik, hogy a kormányzat helyesen fog cselekedni. Ugyanakkor a megyei rendőrség felháborodott, hogy továbbra is bizonytalanságban tartják őket, szerintük Obamának támogatást és eszközöket kellett volna küldenie, hogy helyreállítsák a rendet az olajvezeték építési területén. Az elnök nyilatkozatával az Energy Transfer Partners sem volt elégedett, közleményükben abbéli reményüket fejezték ki, hogy hamarosan véget ér az ügy, és a már kijelölt nyomvonalon építhetik tovább a Dakota Hozzáférést.
Nem csillapodnak a kedélyek a területen. Nemrég megerősítették a rendőri erőket: paprikaspray-t, vízágyút és gumilövedéket is bevetettek az indiánok ellen, de érkeztek harci járművek is. Ezek között Humvee-k és helikopterek is vannak, utóbbiak miatt november 5-éig nem lehet repülni a terület felett. Emellett egy tavaly augusztusi döntés értelmében az Egyesült Államokban először itt használhatnak a hatóságok felfegyverzett drónokat. Egy héttel ezelőtt 141 demonstrálót vettek őrizetbe, amikor a hatóságok elkezdték kiszorítani a magánterületről – ahol az építkezés zajlana – az indiánokat. Egyiküket, Red Fawn Fallist be is perelték a rendőrök: a nőt hivatalos személy meggyilkolásának kísérletével gyanúsítják. Szemtanúk szerint ugyan a pisztolyát háromszor elsütő Fallis nem a rendőrök felé irányította fegyverét; ha mégis bűnösnek találják, akár húsz év börtönt és pénzbüntetést is kaphat.
Múlt hétvégén a hatóságok megtévesztésére tett kísérletként világszerte több mint egymillió ember jelentkezett be a rezervátum területére a Facebookon. Kedden pedig a helyi The Bismarck Tribune arról írt: a kivitelező cég tíz nap késéssel értesítette a hatóságokat, hogy négy, síremlékre utaló jelként értelmezhető kőhalmot is találtak építkezés közben még októberben, ezzel pedig megsértették az ezzel kapcsolatos előírásokat. A következő hetekben is folytatódó tüntetésekről az indiánok naponta többször beszámolnak a Standing Rock Rising Facebook-oldalon.
