Trump: Castro örökségként halálbrigádokat hagyott

A megválasztott amerikai elnök szerint brutális diktátor volt, Ferenc pápa pedig imádkozik érte.

Fidel Castro brutális diktátor volt, aki csaknem hatvan éven át elnyomta a saját népét – reagált szombaton Donald Trump megválasztott amerikai elnök Fidel Castro péntek esti halálára.

Trump szerint Castro örökségként halálbrigádokat, tolvajlást, elképzelhetetlen szenvedést, szegénységet és az emberi jogok totális tagadását hagyta maga után.

Az ingatlanmágnás szerint Kuba továbbra is „totalitárius sziget”, ám bízik abban, hogy Castro halálával az ország eltávolodik „a túl sokáig tartó rémségtől, és közelebb kerül ahhoz a jövőhöz, amelyben a csodálatos kubai nép végre az oly nagyon megérdemelt szabadságban élhet”.

Donald Trump azt ígéri: leendő kormánya mindent meg fog tenni, hogy a kubaiak megindulhassanak a jólét és a szabadság felé vezető úton, s azt írja: osztozik az amerikai kubaiakkal abban a reményben, hogy Kuba „egy nap hamarosan szabad lehet”.

Az elnökválasztáson az Amerikában élő spanyol ajkú közösség nagy része a demokrata párti Hillary Clintont támogatta, kivéve a kubaiakat, akiknek nagy többsége a felmérések szerint Trumpra voksolt.

Fidel Castro halála erős érzelmeket vált ki a kubaiakból, Castro emberek, családok és népe sorsát változtatta meg, óriási hatását pedig a történelem fogja feljegyezni és megítélni – tudatta szombaton közleményben Barack Obama amerikai elnök. Obama kiemelte: az Egyesült Államok baráti kezet nyújt a kubai nép felé.

Kitért arra is, hogy a két ország viszonyát csaknem hat évtizeden át a viszálykodás határozta meg, de elnöksége alatt kemény munka folyt, hogy le lehessen zárni a múltat, s a jövőben ne a nézetkülönbségek, hanem barátság és a jószomszédi kapcsolatok legyenek a meghatározók.

„Részvétünket fejezzük ki Fidel Castro családjának, együttérzéssel és imával gondolunk a kubai népre, amely a következő napokban felidézi a múltat és a jövőbe tekint. S mindeközben a kubai népnek tudnia kell: az Amerikai Egyesült Államok a barátja és a partnere” – zárta közleményét az amerikai elnök.

Washington csaknem hat évtizede, a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme és a Kubában működő amerikai vállalatok államosítása után rendelt el szigorú embargót a kommunista karibi szigetországgal szemben.

Fidel Castro halála szomorú hír – nyilatkozott szombaton Ferenc pápa a helyi idő szerint péntek este, 90 éves korában elhunyt volt kubai vezető halálhírére reagálva.

Az argentin egyházfő spanyol nyelvű üzenetet küldött Raúl Castro kubai elnöknek, amelyben arról ír: bánatát szeretné kifejezni Fidel Castro testvérének és utódának.

Ferenc pápa tavaly Kubában járt, és találkozott is a korábbi diktátorral, aki visszavonulása óta ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt.

Castro bevallottan nem hitt Istenben, a legtöbb kommunista vezetőhöz hasonlóan ateista volt, pedig szülei római katolikusnak kereszteltették meg, és a jezsuita rend iskoláiban tanult. Ferenc pápa maga is jezsuita.

„Fidel Castro elvtárs örökké fog élni” – reagált az egykori kubai vezető halálhírére Hszi Csin-ping kínai elnök. A Kínai Kommunista Párt főtitkárának üzenetét az állami tévében olvasták be. Hszi úgy véli: Castróval a világ egy „jó és őszinte elvtársat veszített el”. A kínai elnök szerint Fidel Castro nagy ember volt, akinek emlékét megőrzi a történelem.

Francois Hollande a huszadik század kimagasló egyéniségének nevezte Fidel Castrót. „Fidel Castro maga volt a megtestesült kubai forradalom annak reményeivel és kudarcaival együtt” – emelte ki közleményében a francia államfő. Hollande 2015-ben az első francia elnök volt, aki a kubai forradalom győzelme óta Havannába látogatott. A Madagaszkáron tartózkodó Hollande Antananarivóban arról beszélt, hogy bár Kubát is bírálta az emberi jogok helyzete miatt, az amerikai embargóval sem ért egyet. Mint mondta: az embargót teljesen fel kell számolni.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök Castro halálával kapcsolatban azt mondta: Fidel Castro kezdetben nagy reményeket ébresztő forradalmár volt, de fokozatosan diktátor lett belőle. Sobotka tudatta: támogatja a polgári szabadságjogok kiterjesztését a karibi szigetországban.

Lubomir Zaoralek cseh külügyminiszter azt idézte fel, hogy bár Castro is küzdött a szabadságért, soha nem lesz képes megbocsátani neki, hogy 1968-ban támogatta, a Varsói Szerződés országai a Szovjetunió vezetésével bevonuljanak Csehszlovákiába, leverve a szintén a szabadságot zászlajára tűző prágai tavasz reformmozgalmat. Zaoralek arra is kitért, hogy Castro demokratikus reformokat ígért, amiből az ellenzék üldözése, a sajtó cenzúrázása és az emigráció betiltása lett. „Mi itt tudjuk, milyen ez. Így nekünk ő sosem lesz romantikus legenda” – fogalmazott.

Brüsszelben némi kommunikációs zavar támadt Castro halála után. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker rövid közleményében azt írta, hogy Castro a múlt század történelmi jelentőségű alakja volt, s halálával egy olyan ember távozott, akit sokan hősnek tekintettek. Örökségét a történelem fogja megítélni – tette hozzá Juncker.

Pár perccel korábban viszont Cecilia Malmström, a testület külkereskedelmi biztosa azt írta az egyik közösségi oldalon: Fidel Castro diktátor volt, aki ötven éven át elnyomta a népét, és furcsállja, hogy milyen sokan megemlékeznek róla.

Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője közleményében azt írta: Castro elszánt ember volt és történelmi alak.