Aleppó: még nem kezdődött el a civilek kimenekítése?

Ellentmondó közlések érkeztek az evakuálás helyzetéről.

A Szíriában működő Orosz Megbékélési Központ ezzel szemben szerdán arról számolt be, hogy az utóbbi huszonnégy órában csaknem hatezer főt evakuáltak. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi rendkívüli ülésén jelentette be, hogy megállapodás született az evakuálásról, egyúttal viszont azt is hangsúlyozta, hogy csak a fegyveresekre vonatkozik.

Mindennek tetejében ismét kiújultak a harcok és – az OSDH szerint – a légi támadások a kelet-aleppói felkelőnegyedben.

Eközben két felkelőcsoport és az ENSZ egyik tisztségviselője is arról számolt be, hogy Irán feltételeket támasztott az aleppói tűzszünethez és evakuálási megállapodáshoz. Az aleppói műveletekben a szíriai kormányerők oldalán részt vevő Hezbollah libanoni síita szervezet erre úgy reagált, hogy az ügyben konszenzusra kell jutnia az összes félnek, tehát Szíria, Oroszország és Törökország mellett Iránnak is.

A Hezbollah egy katonai sajtószerve emellett az közölte, hogy az evakuálásról szóló tárgyalások még zajlanak, és ha a szíriai kormány követeléseit nem teljesítik, akkor nincs alku. A szervezet közlése szerint összesen tizenötezer ember – köztük négyezer lázadó – akarja elhagyni a várost.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán Ankarában a sajtónak azt mondta: kedd este Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel telefonon értekezett Aleppó ügyében, a nap folyamán pedig Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel egyeztet majd a kérdésről. Cavusoglu elmondta: a szíriai rezsim és „bizonyos csoportok” akadályozni próbálják a tűzszünetet. Hangsúlyozta: Törökország folytatja a párbeszédet, és komoly erőfeszítéseket tesz a fegyvernyugvás fenntartása, a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatása, valamint a civilek kimenekítése érdekében. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy olyan megállapodásra jutnak, amelyet minden fél betart.

Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyancsak szerdán közölte: a szíriai kormányerők megsértették az aleppói tűzszüneti megállapodást. Hozzátette, hogy ennek dacára Ankara megpróbál kialakítani egy folyosót, hogy azon kimenekülhessenek a városból a civilek és a lázadók.

Beszámolt arról is, hogy még szerdán – az AFP hírügynökség szerint este – telefonon beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a „nagyon törékeny” aleppói helyzet lehetséges megoldásáról. Hozzátette: befejezték az előkészületeket arra, hogy az Aleppóból elmenekülők a lázadók kezén lévő Idlib tartományba, illetve Törökországba mehessenek. Mint fogalmazott, keblükre ölelik a hozzájuk érkezőket.

„Törökország az elnyomottak reménységeként nem fogja magára hagyni Aleppó lakosságát” – jelentette ki. Hangsúlyozta: kerüljön bármennyibe is, Ankara mindent megtesz, hogy akár csak egy ártatlan ember életét meg tudjon menteni.

A török elnök szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök nyíltan háborús és emberiesség elleni bűncselekményt követ el. Hol van ilyenkor az ENSZ? – tette fel a kérdést Erdogan.

A szíriai kormánycsapatok később egy újabb kerületet foglaltak el a felkelőktől Kelet-Aleppóban, ezzel mindössze 2,5 négyzetkilométernyi területre szorítva vissza őket – jelentette az Interfaksz orosz hírügynökség az orosz fegyveres erőknél a fegyverszünet betartásának megfigyelésére létrehozott hmejmími központra hivatkozva.

„A nap második felében a szíriai kormányerők kelet felől indulva átkeltek egy vízcsatornán, és felszabadították az Asz-Szukkari nevű kerületet Aleppó keleti felében” – tájékoztatott a hmejmími központ. A tájékoztatás szerint kedden a szíriai kormánycsapatok a felkelőkkel kötött megállapodás értelmében betartották a fegyvernyugvást Aleppóban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja szerint a damaszkuszi rezsim fegyveres erői többórás tűzszünet után ismét lőni kezdték a még a felkelők kezén lévő utolsó aleppói övezetet.

Aleppóban 2012 óta néhány hetet leszámítva folyamatosan harc volt. Százötvenezren haltak meg, több mint két és fél millióan elmenekültek. A harcokban mindkét fél lőtt iskolákra és kórházakra is. Emberi jogi csoportok szerint a városba benyomuló kormányzati csapatok számos lázadót kivégeztek.

„Aszad katonái a legutóbbi városrész-elfoglalás után hatvankét embert végeztek ki, közöttük tizenhárom fiatalkorú és nő is volt. A helyi lakosság attól tart, hogy aki itt marad, azzal végezni fognak, ezért mindenki, aki teheti, próbálja elhagyni a várost” – mondta egy helyi önkéntes, Iszmael Alabdullah.

Az aleppói lázadókat közvetve az Egyesült Államok is támogatta. A washingtoni külügy viszont most azt állítja: nem tudtak arról, hogy a lázadók kiegyeztek volna Aszad elnökkel. „Nincs tudomásom arról, hogy lett volna bármiféle kétoldalú tárgyalás, de természetesen üdvözöljük, ha tényleg van ilyen tűzszüneti megállapodás. Továbbra is fenntartjuk, hogy a szíriai háborúnak csak politikai megoldás vethet véget, ehhez pedig valóban az kell, hogy a szír kormány hajlandó legyen tárgyalásokat kezdeni a felkelőkkel” – mondta John Kirby külügyi szóvivő.

Aleppó kiürítéséhez a Nemzetközi Vöröskereszt is felajánlotta a segítségét, közben francia diplomaták azt kezdeményezték, hogy az ENSZ békefenntartókat küldjön a városba.

Bassár el-Aszad szíriai elnök a Rosszija 24 orosz állami hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, az Iszlám Állam nemrégiben Palmüra ellen végrehajtott támadása bizonyítja, hogy a terrorszervezetet több állam, köztük az Egyesült Államok is támogatja. Rámutatott, hogy az IÁ fegyveresei nagy számban, az iraki Moszultól több tucat kilométert megtéve, a korábbinál jobb fegyverekkel ellátva bukkantak fel a szíriai Palmüránál.

„Először: hogyan lehet elhozni a nehéztüzérséget Moszultól? Másodszor: miért maradt tétlen a Moszulnál és Rakkánál is működő amerikai légierő? Az igazság az, hogy ezeknek a terroristáknak a nagy része Rakkából és Deir-ez-Zórból érkezett, az amerikaiak közvetlen támogatásával, vagy jobb esetben az amerikaiak tudtával, akik szemet hunytak a dolog felett, és megengedték Katarnak, Törökországnak és Szaúd-Arábiának, hogy ezt a küldetést az IÁ támogatása és pénzelése révén végrehajtsák” – jelentette ki.

Egy másik, az RT orosz állami hírcsatornának adott nyilatkozatában Aszad úgy vélekedett, hogy a palmürai akció a szíriai hadsereg aleppói sikerére adott válasz volt, de sikertelenül próbálta meg elterelni a kormányerők figyelmét a fő csapásirányról. Az elnök szerint a Nyugat nem törekszik megküzdeni az IÁ fegyvereseivel, hanem védelmébe vette őket, ezért is szólította fel Oroszországot is az Aleppó környéki hadműveletek leállítására.

A hivatalos bejelentés szerint a szíriai kormányerők vasárnap voltak kénytelenek feladni a péntek óta ostromlott Palmüra belvárosát. Az IÁ fegyvereseit márciusban verte ki onnan a szíriai hadsereg, az orosz légierő támogatásával.

A szíriai elnök a Rosszija 24 tévének kijelentette azt is: szó sincs arról, hogy Aleppó bevétele után leálljanak a harcok. Kifejtette, hogy csak olyan területeken lehetséges a tűzszünet, ahol – mint fogalmazott – a „terroristák” jelzik szándékukat a fegyverletételre vagy az adott területet elhagyására.

Azt, hogy a tűzszüneti tárgyalások alatt is zajlanak a harcok, azzal magyarázta, hogy „nem bízunk a terroristákban”. Aszad elmondása szerint a „terroristák” több esetben is mást csinálnak, mint amit mondanak. Példának azt hozta fel, hogy szerinte amikor a „terroristák” fegyvernyugvást sürgettek, valójában rendezni akarták soraikat és feltölteni lőszerkészleteiket.

Az államfő leszögezte: Aleppó felszabadításának nincs vége a város visszavételével. Elmondása szerint meg kell erősíteni a település védelmét a környék felkelőktől való megtisztításával. A szíriai államfő a „terroristák” Aleppón kívüli jelenlétéről beszélt, amivel kapcsolatban szóba hozta a szomszédos Idlib tartományt, ahol jelentős számban vannak jelen lázadók.

„Hogy melyik várost szabadítjuk fel legközelebb, az attól függ, hol vannak a más országoktól logisztikai támogatást kapó terroristák a legnagyobb számban” – tette hozzá.

Aszad a Rosszija 24 televíziónak arról is beszélt, hogy az orosz–szíriai kapcsolatok hatvanéves története során „nem volt egyetlen olyan pillanat sem, amikor orosz barátaink nyomást próbáltak volna ránk gyakorolni bármilyen olyan kérdésben, amely megítélésük szerint a szíriai szuverenitást érinti”. Az államfő szerint „általánosságban az orosz állam karaktere nem hajlik a nyomásgyakorlásra”. Aszad kijelentette, hogy Moszkva csak tanácsokat ad, és nem egyes erőket támogat, hanem a terrorizmus ellen harcol Szíriában.

Több száz tüntető gyűlt össze Kuvaitvárosban az orosz nagykövetség előtt, követelve, hogy vessenek véget az Aleppóban folyó vérontásnak. A tiltakozók szíriai gyerekek fotóit és Bassár el-Aszad szíriai elnök horogkeresztes portréját emelték a magasba.

Dzsamán al-Herbis kuvaiti parlamenti képviselő a tüntetésen azt követelte: országa szakítsa meg a kapcsolatot Oroszországgal amiatt, hogy Moszkva támogatást nyújt az Aszad-rezsimnek. A képviselő azt is szorgalmazta, hogy Kuvait engedjen be több szíriait az országba. „Meg kell védenünk arab testvéreinket a szíriai rezsim és szövetségesei által elkövetett támadásoktól és bűncselekményektől” – mondta.