Döntött a brit parlament a brexitről

A képviselők nagy többsége támogatja a kormány menetrendjét.

A kormány az ellenzékkel kötött kompromisszum jegyében vállalta, hogy a folyamat elindítása előtt a törvényhozás elé terjeszt egy ismertetőt arról, hogy milyen stratégiát kíván folytatni a kilépési tárgyalásokon.

A londoni alsóház szerdán a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére tartott vitanapot és szavazást e kérdésekben.

A voksolás azonban jelképes jelentőségű, nincs semmiféle kötelező erejű jogi következménye.

A Munkáspárt célja az volt, hogy ígéretet csiholjon ki a kormányból a tárgyalási stratégia ismertetésére még az előtt, hogy London aktiválja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan el is indítja – a kilépési folyamatot.

Theresa May brit miniszterelnök a parlamenti erőviszonyokat felmérve beleegyezett a Labour követelésébe – amelyet számos konzervatív képviselő is támogatott –, de ennek fejében azt kérte, hogy a parlament támogassa az 50. cikkely aktiválására kidolgozott menetrendet.

A tervek szerint a brit kormány az idén már nem, de a jövő év első negyedének végéig aktiválja a cikkelyt.

A szerdán késő este nagy többséggel elfogadott kompromisszumos határozat úgy fogalmaz, hogy a parlament „tiszteletben tartja” ezt a menetrendet, ha a kormány még a cikkely aktiválása előtt beterjeszti tárgyalási stratégiáját.

A kormány azonban ennek a feltételnek az elfogadásán túl semmiféle tartalmi ígéretet nem tett arra, hogy a stratégia ismertetőjében mi szerepel majd, és változatlanul érvényes az a hivatalos álláspont, hogy a kormány a kilépési tárgyalások hivatalos megkezdése előtt nem fedi fel nyilvánosan és részletesen a kilépési folyamat évei alatt általa követni kívánt tárgyalási stratégiát.

A brit legfelső bíróság e héten tart négynapos tárgyalást annak eldöntésére, hogy a kormánynak kell-e kérnie a parlament előzetes jóváhagyását a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásához, de a képviselők szerda este nem e konkrét jóváhagyást szavazták meg, kizárólag egy elvi jelentőségű alsóházi aktusról van szó.

Ha a legfelső bíróság januárra várható végzésében kimondja, hogy az 50. cikkely aktiválásához kell a brit parlament előzetes jóváhagyása, akkor a kormánynak nagy valószínűséggel törvénytervezetet kell erről beterjesztenie, amelyről az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is szavazni kell majd, és ennek a voksolásnak lenne kötelező erejű törvényi következménye.

Theresa May miniszterelnök álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután az EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.