A válság során Oroszország egyébként támogatta a VMRO–DPMNE-kormányt, Szergej Lavrov külügyminiszter szerint a Nyugat Gruevszki aláásásával kormányváltást akart összehozni Macedóniában. Az orosz kapcsolatra utal az is, hogy a kormánypárti szimpatizánsok orosz zászlókat és ortodox kereszteket lóbáltak az elmúlt évek ellentüntetésein.
A 123 fős szkopjei parlamentben tehát egyik pártnak sincs többsége. A VMRO–DPMNE-nek van potenciális koalíciós partnere, hiszen a harmadik legsikeresebb párt, az albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 10 képviselői helyet szerzett, de még így is kisebbségi kormányt alakítanának 61 mandátummal. „Noha az albán pártok részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy nem lépnek majd koalícióra Nikola Gruevszki pártjával, a DUI részéről ezt nem lehet kizárni” – mondta ezzel kapcsolatban másfél hete lapunknak Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
Ha ismét összeáll az eddigi koalíció, annak Moszkva örülhet majd. Orosz Anna szerint az oroszok alapvetően akkor szólaltak fel a balkáni ország mellett, amikor megkérdőjelezhette az ország euroatlanti integrációs törekvéseit vagy kritizálhatta a Nyugat beavatkozását a macedón belügyekbe. De általában a választások eredményére valószínűleg nem volt hatása – jelentette ki. Az állam Oroszországhoz való közeledését részben magyarázhatja Orosz Anna szerint, hogy az Európai Unió 2005 óta várakoztatja Macedóniát.
Ugyanakkor az ország gazdasági kapcsolatai az EU-val erősebbek, az oroszok csak egy-egy szektorban aktívak, így komoly változás nem várható a mostani választást követően. A szakértő hozzátette, az EU-csatlakozás továbbra is külpolitikai stratégiai prioritás marad Macedóniában, mivel a társadalom uniópárti – a helyi albánok még lelkesebbek, mint a többségi lakosság. Azaz, aki unióellenes politikát folytat Macedóniában – mondta Orosz Anna –, az az albánok támogatásának elvesztését kockáztatja, és előfordult már, hogy a téma miatt átmenetileg szakított a VMRO–DPMNE és a DUI. A szakértő kérdésünkre elmondta még, hogy „a migrációs válság kezelésében a választást követően sem várható változás”.
