Izrael visszatámad az ENSZ BT határozata miatt

Netanjáhu nyeregben érzi magát Trump támogatásával. Ízelítő abból, mi következhet a megszállt területeken.

Izrael visszafogja a diplomáciai érintkezést a megszállt palesztin területeken lévő zsidó telepek bővítésének leállításáról szóló ENSZ biztonsági tanácsi határozatot aláíró országokkal – idézi a helyi média híradásait az MTI összefoglalója.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök utasította kabinetjének tagjait, hogy ne vegyenek részt semmilyen tárgyaláson az ENSZ BT határozatát megszavazó országok képviselőivel, és csökkentsék utazásaikat ezekbe az államokba.

A pénteken elfogadott, jogilag kötelező érvényű határozat azt követeli a zsidó államtól, hogy „azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”. A dokumentumban úgy fogalmaznak, hogy az izraeli telepestevékenységnek „nincs jogi alapja, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot”. A határozat elfogadását a 15 tagú BT 14 országa szavazta meg, köztük Kína, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Ukrajna.

Az Egyesült Államok – amely a BT állandó tagja és Izrael fontos szövetségese – ENSZ-beli képviselője tartózkodott a szavazáson. Ez volt az első alkalom, hogy Barack Obama elnök nem élt a vétójogával, ami a BT izraeli–palesztin határozatait illeti. Netanjáhu ezután hivatalába kérette vasárnap az Egyesült Államok nagykövetét, de nem sok minden derült ki arról, hogy mi lett a megbeszélés menete. 

Ezzel egy időben Izrael kiterjesztette dühödt háborúját a távozó Obama-adminisztráció ellen, amikor olyan állításokat fogalmazott meg, hogy meglehetősen szilárd bizonyítékai vannak arra, hogy Barack Obama áll az Izraelt elítélő nyilatkozat mögött, sőt azt valójában az amerikai külügyi adminisztráció fogalmazta meg – ad összefoglalót a történésekről a brit The Guardian hétfő esti cikke az ügyet érintő legfrissebb nyilatkozatok alapján. A cikk idézi David Keyes, Netanjáhu szóvivőjének vasárnap az amerikai Fox Newsnak megfogalmazott állítását, miszerint arab forrásokból értesült az izraeli kormány arról, hogy valójában az Egyesült Államok segítette a határozat ügyét. Izrael washingtoni nagykövete ennél is továbbment, amikor azt állította a CNN hírtelevíziónak: bizonyítékokat gyűjtöttek minderről, amelyeket átadnak majd a most felálló Trump-kormányzatnak.

Mint ismert, a vitában hétfőn megszólalt a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump is, Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: Az ENSZ-nek óriási lehetőségei lennének, de mostanra olyan lett, mint egy klub, amelyben a tagok összejönnek, beszélgetnek, és jól szórakoznak. Szomorú!

Korábban, december 22-én Trump szintén a Twitteren jelezte, hogy egyetért az izraeli állásponttal. Az izraeli kormányfő múlt csütörtökön, a kiírt BT-szavazás előtt a Twitteren sürgette az Egyesült Államokat, hogy vétózza meg a határozatot. Nem sokkal később – ugyancsak a Twitteren – Donald Trump megválasztott amerikai elnök is csatlakozott Netanjáhú felhívásához.

Trump ezzel nem hagyott kétséget afelől, a vitában kinek az oldalán áll.

Ismeretes, hogy Donald Trump jelöltje az Egyesült Államok izraeli nagyköveti posztjára az ortodox zsidó, jogász David Friedman, aki támogatja az izraeli telepek építését a megszállt területeken, és nem tartja fontosnak az önálló palesztin állam megalakítását sem. A Politico cikke szerint ő egyben a legfontosabb tényező Donald Trump keményvonalasan Izrael-barát külpolitikája mögött, amely egyebek mellett az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe való átköltöztetését is célul tűzte ki.

Trump választása egyébként liberális zsidó aktivisták bírálatát is kiváltotta, akik arra emlékeztettek, hogy Friedman a palesztin állam létrehozását támogató liberális zsidókra azt mondta: rosszabbak, mint a kápók.

Eddig a megszállt területeken való izraeli építkezéseket, a telepek létrehozását minden amerikai adminisztráció ellenezte. Friedman jelölése azt valószínűsítheti, hogy Amerika álláspontja ebben a kérdésben gyökeresen megváltozhat Donald Trump hivatali ideje alatt. 

Emlékezetes, az Obama-kormányzat és a Netanjáhu-kabinet között éles törésvonal alakult ki az Iránnal kötött amerikai atomegyezség – amelyet Izrael ellenzett, és amelyet Trump is kemény szavakkal bírált – miatt, valamint azoknak a telepeknek az ügyében is, amelyeket Izrael a jövőbeni palesztin állam által magáénak tekintett területeken épített, illetve épít.

Az ENSZ BT határozata az utolsó felvonása lehet ennek az ellentétnek, és egyben megmutatja azt az éles különbséget is, amely a jelenlegi amerikai elnök és Trump várható Izrael-politikája között feszül.

Nyilvánvaló az is, hogy a Donald Trump fémjelezte politikai mozgalom egy része közelinek érzi magát ideológiai értelemben a Binjamin Netanjáhu által képviselt nacionalista politikához. Érdekes egybeesés, hogy a Donald Trump győzelmét meleg hangon üdvözlő Orbán Viktor szintén kitűnő politikai kapcsolatokat épített ki Netanjáhu Egyesülés (Likud) pártjával. A két pártot egyebek mellett összeköti az is, hogy mindkét politikai erő nagyban támaszkodik Arthur J. Finkelstein, a negatív kampányok mesterének tanácsaira.

Minapi hír az is, hogy a visegrádi négyek magyar elnökségének idején, 2017 második felében Budapestre látogat az izraeli miniszterelnök, erről a napokban folytatott telefonbeszélgetése során egyezett meg Binjamin Netanjáhu és Orbán Viktor.

Az MTI összefoglalója szerint ugyanakkor Netanjáhu diplomáciai offenzívája az ENSZ BT határozata kapcsán korántsem élvez egyöntetű támogatást Izraelben.

A határozat elfogadása után néhány órával az izraeli miniszterelnök azonnali hatállyal hazahívta tanácskozásra az izraeli nagyköveteket az indítványt beterjesztő országokból, Új-Zélandból és Szenegálból, s lemondta a szenegáli külügyminiszter három hét múlva esedékes izraeli látogatását, valamint minden Szenegálnak szóló segélyprogramot.

Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes kedden óvatosan bírálta Netanjáhut a katonai rádióban. Szerinte nem kellett volna elállni a nemzetközi találkozóktól, mert alkalmat teremthettek volna az izraeli álláspont megvilágítására.

Az ellenzéki, centrista Van Jövő (Jes Atíd) pártot vezető Jaír Lapid szerint a miniszterelnök pánikba esett. „Ez nem politika, ez hisztéria” – fogalmazott a politikus.

„Netanjáhu maga figyelmeztetett arra, hogy ez történhet. Most, hogy megtörtént, a világot bünteti, benne legfontosabb szövetségeseinket. Úgy tűnik, nem egy felelősségteljes felnőtt vezeti a dolgainkat” – vélekedett a párt frakcióvezetője, Ofer Séla.

A parlamenti ellenzéket és a baloldali Cionista Tábort vezető Jichák Hercog szerint a kormányfő hibájából teljes mértékben összeomlott Izrael külpolitikája. „A gőg és az önteltség betapasztotta Netanjáhu fülét. Elkerülhető lett volna az ENSZ BT határozata” – jelentette ki Hercog pártja frakcióülésén.

Mindeközben az izraeli Haaretz arról számolt be hétfőn, hogy bűnügyi nyomozás indulhat az izraeli kormányfő ellen, mivel a gyanú szerint egymillió eurónyi kenőpénzt fogadott el Arnaud Mimran francia üzletembertől, aki jelenleg nyolcéves börtönbüntetését tölti a szén-dioxid-kvótákkal való csalás miatt. A lap arról ír, hogy az izraeli nyomozók a főügyészhez fordultak, hogy az elmúlt kilenc hónapban lefolytatott vizsgálatok alapján hivatalosan is megnyithassák a nyomozást Netanjáhu ellen. A kormányfő tagadja az ellene felhozott vádakat, és politikai támadásnak minősítette az ügyet.