Izrael visszatámad az ENSZ BT határozata miatt

Netanjáhu nyeregben érzi magát Trump támogatásával. Ízelítő abból, mi következhet a megszállt területeken.

Mint ismert, a vitában hétfőn megszólalt a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump is, Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: Az ENSZ-nek óriási lehetőségei lennének, de mostanra olyan lett, mint egy klub, amelyben a tagok összejönnek, beszélgetnek, és jól szórakoznak. Szomorú!

Korábban, december 22-én Trump szintén a Twitteren jelezte, hogy egyetért az izraeli állásponttal. Az izraeli kormányfő múlt csütörtökön, a kiírt BT-szavazás előtt a Twitteren sürgette az Egyesült Államokat, hogy vétózza meg a határozatot. Nem sokkal később – ugyancsak a Twitteren – Donald Trump megválasztott amerikai elnök is csatlakozott Netanjáhú felhívásához.

Trump ezzel nem hagyott kétséget afelől, a vitában kinek az oldalán áll.

Ismeretes, hogy Donald Trump jelöltje az Egyesült Államok izraeli nagyköveti posztjára az ortodox zsidó, jogász David Friedman, aki támogatja az izraeli telepek építését a megszállt területeken, és nem tartja fontosnak az önálló palesztin állam megalakítását sem. A Politico cikke szerint ő egyben a legfontosabb tényező Donald Trump keményvonalasan Izrael-barát külpolitikája mögött, amely egyebek mellett az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe való átköltöztetését is célul tűzte ki.

Trump választása egyébként liberális zsidó aktivisták bírálatát is kiváltotta, akik arra emlékeztettek, hogy Friedman a palesztin állam létrehozását támogató liberális zsidókra azt mondta: rosszabbak, mint a kápók.

Eddig a megszállt területeken való izraeli építkezéseket, a telepek létrehozását minden amerikai adminisztráció ellenezte. Friedman jelölése azt valószínűsítheti, hogy Amerika álláspontja ebben a kérdésben gyökeresen megváltozhat Donald Trump hivatali ideje alatt. 

Emlékezetes, az Obama-kormányzat és a Netanjáhu-kabinet között éles törésvonal alakult ki az Iránnal kötött amerikai atomegyezség – amelyet Izrael ellenzett, és amelyet Trump is kemény szavakkal bírált – miatt, valamint azoknak a telepeknek az ügyében is, amelyeket Izrael a jövőbeni palesztin állam által magáénak tekintett területeken épített, illetve épít.

Az ENSZ BT határozata az utolsó felvonása lehet ennek az ellentétnek, és egyben megmutatja azt az éles különbséget is, amely a jelenlegi amerikai elnök és Trump várható Izrael-politikája között feszül.

Nyilvánvaló az is, hogy a Donald Trump fémjelezte politikai mozgalom egy része közelinek érzi magát ideológiai értelemben a Binjamin Netanjáhu által képviselt nacionalista politikához. Érdekes egybeesés, hogy a Donald Trump győzelmét meleg hangon üdvözlő Orbán Viktor szintén kitűnő politikai kapcsolatokat épített ki Netanjáhu Egyesülés (Likud) pártjával. A két pártot egyebek mellett összeköti az is, hogy mindkét politikai erő nagyban támaszkodik Arthur J. Finkelstein, a negatív kampányok mesterének tanácsaira.

Minapi hír az is, hogy a visegrádi négyek magyar elnökségének idején, 2017 második felében Budapestre látogat az izraeli miniszterelnök, erről a napokban folytatott telefonbeszélgetése során egyezett meg Binjamin Netanjáhu és Orbán Viktor.

Az MTI összefoglalója szerint ugyanakkor Netanjáhu diplomáciai offenzívája az ENSZ BT határozata kapcsán korántsem élvez egyöntetű támogatást Izraelben.

A határozat elfogadása után néhány órával az izraeli miniszterelnök azonnali hatállyal hazahívta tanácskozásra az izraeli nagyköveteket az indítványt beterjesztő országokból, Új-Zélandból és Szenegálból, s lemondta a szenegáli külügyminiszter három hét múlva esedékes izraeli látogatását, valamint minden Szenegálnak szóló segélyprogramot.

Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes kedden óvatosan bírálta Netanjáhut a katonai rádióban. Szerinte nem kellett volna elállni a nemzetközi találkozóktól, mert alkalmat teremthettek volna az izraeli álláspont megvilágítására.

Az ellenzéki, centrista Van Jövő (Jes Atíd) pártot vezető Jaír Lapid szerint a miniszterelnök pánikba esett. „Ez nem politika, ez hisztéria” – fogalmazott a politikus.

„Netanjáhu maga figyelmeztetett arra, hogy ez történhet. Most, hogy megtörtént, a világot bünteti, benne legfontosabb szövetségeseinket. Úgy tűnik, nem egy felelősségteljes felnőtt vezeti a dolgainkat” – vélekedett a párt frakcióvezetője, Ofer Séla.

A parlamenti ellenzéket és a baloldali Cionista Tábort vezető Jichák Hercog szerint a kormányfő hibájából teljes mértékben összeomlott Izrael külpolitikája. „A gőg és az önteltség betapasztotta Netanjáhu fülét. Elkerülhető lett volna az ENSZ BT határozata” – jelentette ki Hercog pártja frakcióülésén.

Mindeközben az izraeli Haaretz arról számolt be hétfőn, hogy bűnügyi nyomozás indulhat az izraeli kormányfő ellen, mivel a gyanú szerint egymillió eurónyi kenőpénzt fogadott el Arnaud Mimran francia üzletembertől, aki jelenleg nyolcéves börtönbüntetését tölti a szén-dioxid-kvótákkal való csalás miatt. A lap arról ír, hogy az izraeli nyomozók a főügyészhez fordultak, hogy az elmúlt kilenc hónapban lefolytatott vizsgálatok alapján hivatalosan is megnyithassák a nyomozást Netanjáhu ellen. A kormányfő tagadja az ellene felhozott vádakat, és politikai támadásnak minősítette az ügyet.