A kongresszus alsóháza ellenszavazat nélkül hozta meg döntését, egy nappal azután, hogy a szenátus is egyöntetűen támogatta az átdolgozott dokumentumot. Az Álvaro Uribe volt elnök vezette, ellenzéki Demokratikus Közép párt törvényhozói azonban nem vettek részt a szavazásban, mindkét házban tüntetőleg elhagyták az üléstermet.
A parlamenti ratifikációval kezdetét veszi az a hat hónapos időszak, amely alatt az eredetileg a vidéki szegénység ellen lázadó FARC mintegy 7 ezer gerillájának le kell tennie a fegyvert, a szervezetnek pedig politikai párttá kell alakulnia.
Juan Manuel Santos államfő – akit a békéért tett erőfeszítéseiért az idén Nobel-békedíjjal tüntettek ki – és Rodrigo Londono, a FARC legmagasabb rangú vezetője múlt csütörtökön a bogotái Kolumbusz Színházában látta el ünnepélyesen kézjegyével az új dokumentumot, alig két hónappal azután, hogy a lakosság az október 2-ai népszavazáson elutasította az egyezmény első változatát.
A volt elnök, Uribe és pártja a referendum kampányában azzal érvelt a békemegállapodás ellen, hogy túl sok engedményt tesz a FARC-nak, és nem szolgál elrettentésül az elkövetett bűncselekményekben részes többi lázadó csoportnak.
„Ne feledkezzünk meg arról, mit is teszünk ma, megpróbáljuk lezárni több mint ötven év háborúját” – érvelt a megállapodás mellett Sergio Jaramillo, a kormány főtárgyalója.
A Norvégia és Kuba védnökségével, négyévnyi tárgyalás eredményeképpen megszületett békemegállapodás arra hivatott, hogy lezárja a dél-amerikai országban azt a véres konfliktust, amelynek során mintegy 220 ezer ember halt meg, 60 ezren tűntek el és csaknem 7 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.
Míg a bogotái kormány azt állítja, hogy a megállapodás új változatába belefoglalták az eredeti dokumentumot elutasítók legtöbb javaslatát, az ellenzék új referendumot követelt. Azt kifogásolják, hogy a kormány „teljes büntetlenséget” és választhatóságot, a politikába való beilleszkedést biztosít a súlyos háborús bűnöket elkövető gerilláknak.
A kormányerők FARC-szal vívott háborújának lezárása megfigyelők szerint aligha vet véget a kolumbiai erőszakcselekményeknek, tekintettel a ma is vonzó kokainüzletre, amely a bűnbandák és a drogkereskedők felemelkedését eredményezte a dél-amerikai országban.
