Az eredeti békemegállapodást hat héttel ezelőtt népszavazáson utasította el a kolumbiai választók szűk többsége.
A bogotái kormány és a felkelők szombaton bejelentették: az „új, végleges megállapodás, amely véget vet a fegyveres konfliktusnak, pontosításokat, módosításokat és javaslatokat foglal magába a társadalom legkülönfélébb rétegei részéről”.
A kolumbiai kormány négy éven át tárgyalt a gerillákkal, és szeptember 26-án jelentették be, hogy sikerült egyezségre jutni. A megállapodást népszavazásra bocsátották, amelyen 50,21 százalék szavazott nemmel a békére.
„Felszólítjuk Kolumbiát és a nemzetközi közösséget, hogy támogassa az új megállapodást és gyors alkalmazását, hogy magunk mögött hagyhassuk a háború tragédiáját. A béke nem várhat tovább” – szögezte le közös közleményében a bogotái vezetés és a FARC küldöttsége.
Alvaro Uribe korábbi államfő, az eredeti megállapodás ellenzőinek vezéralakja ugyanakkor azt kérte, hogy egyelőre ne véglegesítsék a szöveget, hogy előbb tanulmányozhassák.
Juan Manuel Santos kolumbiai elnököt az idén Nobel-békedíjjal tüntették ki a kolumbiai konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért. Egyelőre nem tudni, hogy az új megállapodást is népszavazásra bocsátják-e. Santos és a FARC már a népszavazás kudarcakor megállapodott arról, hogy megpróbálják megmenteni a békeegyezményt, és meghosszabbítják a korábban kötött fegyverszünetet.
Santos az újabb megállapodás létrejöttét követően azt mondta: az átdolgozott egyezség jobb a korábbinál. Az átdolgozott megállapodás szövegét vasárnap hozzák nyilvánosságra. Az eredeti egyezmény bírálói főleg azt kifogásolták, hogy a békemegállapodás lehetővé tette volna, hogy a háborús bűnösök elkerüljék a börtönt, és részt vehessenek a kolumbiai politikai életben.
Az nem változott az új változatban sem, hogy a FARC tíz képviselői helyet kap a bogotái törvényhozásban, és vezetői indulhatnak a választásokon.
Santos elmondta, hogy a világ összes békefolyamatának az a célja, hogy a fegyveres felkelők letegyék a fegyvert, és békés, politikai eszközökkel érvényesítsék érdekeiket, bekapcsolódjanak a politikai életbe, és ez alól a kolumbiai békefolyamat sem lehet kivétel.
„Vezetőik nem kapnak automatikusan képviselői mandátumot. Ellenkezőleg, indulniuk kell a választásokon. A kormányba sem kerülnek be, pedig máshol erre is volt példa. Természetesen nem kizárt, hogy megválasszák őket” – magyarázta az államfő.
A megállapodás viszont nem lesz része az ország alkotmányának. Emellett pedig a FARC-nak minden vagyonával el kell számolnia, s ebből fogják kárpótolni az áldozatokat. Kimerítően be kell számolnia a felkelőknek arról, milyen szerepet játszott a kábítószer-kereskedelemben.
