Létszámában és arányaiban is erősödik az RMDSZ-frakció

Politikai programjuk érvényesítéséhez keresnek partnereket.

A központi választási bizottság utoljára kedd reggel közölt – 99,82 százalékos feldolgozottságú – részeredményeket, ezek alapján biztosnak tűnik, hogy tizennyolcról huszonegyre nő a képviselők száma, a szenátusban pedig kilenctagú marad az RMDSZ-frakció egy karcsúbb parlamentben, magyarázta az ügyvezető elnök.

Az RMDSZ azt valószínűsíti, hogy Arad, Brassó és Tulcea megyében is lesz képviselője, Hargita megyében egy ötödik mandátuma, de elveszíti a Temes megyei képviseletét. A szenátusban az RMDSZ-frakció változatlan létszáma mellett is lesz változás: Szilágy megyében nem lesz már szenátora a szövetségnek, és elveszti a második Kovászna megyei szenátori mandátumot, de Maros és Bihar megyében is az eddigi egy helyett két szenátora lesz – mondta Kovács Péter.

Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: mindezt a 99,82 százalékos feldolgozottságú részeredmények alapján számolták ki, de még nem lehet teljes biztonsággal megmondani, melyik megyében kap a töredékvoksokból pluszmandátumokat a szövetség.

„A visszaosztási köröknél annyira bonyolult összefüggések vannak, hogy húsz Iasi megyei szavazat akár Tulcea, akár Temes megyében is mandátumot jelenthet” – magyarázta. Hozzátette: a közhiedelemmel ellentétben a politikai alakulatok nem tudják befolyásolni az újraosztást aszerint, melyik választókerületben akarnak töredékvoksokból mandátumot. Ez „tiszta matematika”, amelyet az úgynevezett D’Hondt-módszer alapján számolnak ki.

Az RMDSZ képviselőházi jelöltlistája Temes megyében 8316, – a Duna torkolatvidékét és deltáját magába foglaló, kelet-romániai – Tulcea megyében pedig 245 szavazatot kapott.

A 2012-ben megválasztott 588 tagú parlamentben az RMDSZ-képviselők és -szenátorok aránya 4,59 százalék volt, a vasárnap megválasztott 466 tagú bukaresti törvényhozásban az RMDSZ-frakciók súlya várhatóan 6,44 százalékos lesz.

Politikai programja érvényesítéséhez keres partnereket az RMDSZ, az esetleges kormányzati szerepvállalás ügyében azonban még nem kíván állást foglalni, mert semmilyen megkeresést, felkérést nem kapott a győztes Szociáldemokrata Párttól (PSD) – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A szövetség vezetője azt követően nyilatkozott a magyar közmédiának, hogy az RMDSZ küldöttsége Klaus Iohannis államfővel tárgyalt, aki előzetes egyeztetésre hívta hivatalába a parlamenti pártokat. Az államfő meghívásának sem a PSD, sem szabadelvű szövetségese, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (Alde) nem tett eleget, arra hivatkozva, hogy a választás végeredményének ismerete és a parlamenti mandátumok elosztása előtt az elnöknek szerintük nincs alkotmányos alapja kormányalakítási konzultációt kezdeni.

Az RMDSZ a kisebbségi jogok korrekciójához kér támogatást a román pártoktól, hogy ne értelmezés kérdése legyen az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratozás, és a magyar érdek is jelenjen meg az alkotmányos vagy közigazgatási reformnál – mutatott rá Kelemen Hunor.

Arra a kérdésre, hogy nyitottak-e kormánykoalícióra lépni a PSD-vel, a pártelnök azt mondta: nem kapott semmilyen megkeresést, és nem kíván beszélni olyasmiről, ami nem történt meg. Az RMDSZ elnöke korábban elmondta: telefonon gratuláltak egymás választási eredményéhez Liviu Dragneával, a PSD elnökével, de „az egyszerű udvariassági gesztus” alkalmával nem volt szó a koalíciós együttműködés lehetőségéről.

A megerősödött, 6 százalékot meghaladó eredményt elérő RMDSZ elnöke azt sem akarta részletezni, milyen feltételeket támasztana pártja az esetleges koalíciós együttműködéshez, arra hivatkozva, hogy nem kíván a sajtón keresztül üzengetni.

„Mi mindig nyitottak voltunk a párbeszédre, soha nem zárkóztunk el attól, hogy különböző politikai konstrukciókat támogassunk, azok része legyünk, de még túl korai arról beszélni, ki lesz a többség, milyen lesz a többség” – összegezte Kelemen Hunor.

Korábban a román sajtó előtt azt is elmondta: egyetért Klaus Iohannis államfővel abban, hogy a törvényeket be kellene tartani, de nem csak azt a – jogerősen elítélt Dragnea miniszterelnöki kinevezését akadályozó – törvényt, amely szerint a kormánytagoknak nem lehet priuszuk, hanem azokat a törvényeket is, amelyek a kisebbségek oktatási jogait és anyanyelvhasználatát garantálják.

Az elnöki hivatalban rendezett konzultáción Raluca Turcan, a választásokon 20 százalékos eredményt elért jobbközép Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke közölte: a PNL ellenzékbe készül, nincs abban a helyzetben, hogy a miniszterelnök-jelölt személyére javaslatot tegyen.

A voksok csaknem 9 százalékát megszerző, idén alakult Mentsétek meg Romániát Unió (USR)  elnöke, Nicusor Dan az államfővel folytatott megbeszélésük után elmondta: PSD körül alakuló kormányt nem támogatnak, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia kormányfője egy jogerősen elítélt politikus legyen.

Traian Basescu volt államfő, az 5 százalékos parlamenti küszöböt alig meghaladó Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke azt mondta: bármilyen PSD-ellenes összefogásban partner, akár kormányon, akár ellenzékben.

A bukaresti kormányalakítási tárgyalások várhatóan jövő héten, az új parlament megalakulása után folytatódnak.