Nincs nyoma robbanásnak a Tu–154-esen

Bár eddig semmi nem utal arra, hogy terrorakció történt volna, sokan erre gyanakodnak.

A megtalált holttesteken nem találták robbanószer maradványait, a vizsgálatot végző szervek is inkább csak elméleti lehetőségként számolnak a terrorakcióval, ennek ellenére a világhálón és az orosz sajtóban tartja magát az a vélemény, miszerint a Szocsi közelében a Fekete-tengerbe zuhant Tu–154-es katasztrófáját nem műszaki hiba s nem is a pilóta hibája, hanem robbanás okozta. Ezen a véleményen van még a Kremlből tudósító újságírók legismertebbje, Andrej Kolesznyikov is. Annak ellenére, hogy saját lapja, a Kommerszant közölte egy szemtanú leírását a tragédia körülményeiről. A parti őrség egyik tagja szolgálatban volt vasárnapra virradó éjjel, s a nyomozó hatóságoknak elmondta, hogy a gép viszonylag kis sebességgel haladt, az orr része szokatlanul megemelkedett, s mikor farokkal a vízbe csapódott, úgy nézett ki, mint amikor egy motornak megemelik az első kerekét. Robbanásról a szemtanú nem beszélt. A terrorakció lehetősége már csak azért is kicsi, mert a Moszkvából Szíriába repülő Tu–154-es az eredeti tervek szerint a csecsenföldi Mozdokban vett volna fel üzemanyagot, s nem Adlerben. 

Érthetetlen ugyanakkor, hogy Szocsiban az indulás előtt még semmi előjele sem volt a tragédiának, az időjárási körülmények szinte ideálisak voltak, a pilóta a gép nehéz rakományára hivatkozva teljes kifutópályát kért, majd 5 óra 24 perckor felszállt, 2 perc 44 másodperc múlva még vette a torony egyik parancsát, majd minden vészjelzés nélkül eltűnt a radarról. Ez sokak szerint csakis egy hirtelen bekövetkezett robbanással magyarázható. A terrorcselekményt valószínűsítőket az sem tántorítja el, hogy a Tu-154-es utántöltése eredetileg Mozdokban történt volna. Mint érvelnek, a Moszkvából Szíriába repülő gépeket e két helyen tankolják meg, s lehetett akár Mozdokban és Adleren is egy-egy terrorista csoport. Felvetik azt a kérdést is, hogy vajon a rakományt rendesen átvizsgálták-e a moszkvai Cskalovszkij repülőtéren. Így például a Doktor Liza (Jelizaveta Glinka) alapítványa által az aleppóiak megsegítésére szánt több mint egy tonnányi gyógyszert és orvosi műszert. A moszkvai repülőteret jól ismerők ugyanakkor kizárják a felületességet, különösen egy katonai gép esetében. De miért nem tudta akkor a tapasztalt legénység legalább a kormányon lévő vészjelzőt megnyomni? A veterán pilótának, Oleg Szmirnovnak erre is van egy magyarázata. Mint fogalmaz, ha a gép elveszti a sebességét és dugóhúzóba kerül, a túlterhelés és a hirtelen fordulat miatt elképzelhető, hogy a pilóta képtelen megnyomni azt a bizonyos gombot. A veterán megjegyzi még, hogy Adlert nehéz megrepülni, mivel a le- és a felszállás a tenger felől történik, ami a víz visszatükrözése miatt a térérzékelésben jelent nehézséget. 

Végleges választ a tragédia okaira csak a vizsgálat lezárultával kaphatunk. Pozitív fejlemény, hogy az egyik feketedobozt már meg is találták, mint ahogy a gép főbb darabjait is. Addig is bőven van táptalaja az összeesküvés-elméleteknek, amelyek egészen odáig elmennek, hogy a Kreml úgysem ismerné el a terrorcselekmény tényét.

Oroszország átmenetileg leállította valamennyi Tu–154 típusú utasszállító repülőgépének használatát, amíg nem tisztázzák, mi okozta a védelmi minisztérium gépének lezuhanását – jelentette kedden az Interfax orosz hírügynökség egy nevének elhallgatását kérő illetékesre hivatkozva. Az orosz hadsereg előzőleg közölte, hogy a parttól 1600 méternyire, 17 méteres mélységben megtalálták a gép fő fedélzeti hangrögzítő berendezését (egyik feketedobozát). A készüléket órákon belül Moszkvába szállítják elemzésre.