Obama nem írta alá az Irán elleni szankciók meghosszabbítását

Az alkotmány értelmében azonban így is törvényerejűvé vált.

A nagyhatalmak és Irán tavaly megkötött és az idén januárban hatályba lépett nukleáris megállapodásában az is szerepel, hogy feloldják a büntetőintézkedéseket.

A washingtoni képviselőház november közepén, a szenátus pedig december elején szavazta meg a törvény meghosszabbítását. Az iráni külügyminisztérium a szenátusi szavazás után azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy panaszt tesz annál a nemzetközi bizottságnál, amely a nukleáris megállapodás betartását felügyeli. Az elnöki aláírás határidejének közeledtével pedig Hasszán Rohani iráni elnök azt mondta: megtorolják, ha Obama áldását adja a törvény meghosszabbítására, mert Teherán szerint az sérti az atomalkut.

A Fehér Ház nem ért egyet azzal, hogy a szóban forgó törvény sérti a nukleáris megállapodást, és közölte, hogy az amerikai elnök várhatóan alá fogja írni, bár húzódozva, mert már szükségtelennek tartja a törvényt.

Közvetlenül a határidő lejárta előtt, most kedden Rohani – valószínűleg nyomásgyakorlásként – nukleáris hajtóművek kifejlesztésére utasította országa tudósait.

Obamának mint elnöknek az alkotmány értelmében a következő lehetőségei vannak: vagy jóváhagy egy törvényt a megszavazásától számított tíz napon belül, vagy megvétózza, vagy nem csinál vele semmit a tíz napon belül, de ha a kongresszus ülésszaka még tart, akkor ez utóbbi esetben a törvény automatikusan hatályba lép.

Az Irán elleni szankciókról 1996-ban megalkotott amerikai törvény tízévente jár le. Az elnöknek szerda éjfélig kellett volna aláírnia vagy megvétóznia az újabb hosszabbítást, de ő a harmadik lehetőséget választotta. Bár a kongresszusi tagok már hazautaztak az ünnepekre, a törvényhozás hivatalosan még nem zárta be ülésszakát.

Obama az alá nem írással azt akarta demonstrálni – és ezzel gesztust tett Iránnak –, hogy nem ért egyet a törvényhozással – írta az AP hírügynökség. A Fehér Ház többször hangoztatta a kongresszusnak, hogy a törvény meghosszabbítására már nincs szükség, mert a kormánynak vannak más eszközei Irán megbüntetésére, ha megszegné a nukleáris megállapodást, viszont ha meghosszabbítják, azt Teherán a megállapodás megsértésének veszi, ami rontja a bizalmat az Egyesült Államok és Irán között. Ezzel párhuzamosan Teheránnak azt bizonygatta az amerikai kormány, hogy a törvénynek nincs jelentősége, ha Irán betartja az atomalkut.

Több amerikai kongresszusi tag azzal érvelt a törvény meghosszabbítása mellett, hogy nem is a nukleáris tevékenység terén, hanem más térségbeli bajkeverő magatartása miatt kell vele Iránra nyomást gyakorolni.

Az Iránnal kötött nukleáris megállapodás jövőjére árnyékot vet, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem ért vele egyet, és többször hangoztatta, hogy újra akarja tárgyalni. A megállapodást szintén ellenző Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök pedig azt mondta: megpróbálja elérni Trumpnál, hogy bontsa fel a szerződést.