Összecsapást kockáztat Trump?

A kínai szakértő szerint a leendő elnök mentalitása az Iszlám Államéhoz hasonló.

Buzna Viktor
2016. 12. 13. 4:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatalmas felelőtlenség, hogy Donald Trump megkérdőjelezi az „egy Kína” politikát, ez a két ország között fegyveres konfliktushoz vezethet – állította lapunknak Csao Ming-hao (Zhao Minghao) biztonságpolitikai szakértő. Az Ázsia–Csendes-óceán Biztonsági Együttműködés Tanácsának (CSCAP) kínai képviselőjét azután kerestük meg, hogy a megválasztott amerikai elnök megnyilvánulása ismét nemzetközi botrányt okozott. A Fox News hírcsatornának adott interjúban ugyanis közölte: feltételekhez kötné, hogy országa a jövőben is tiszteletben tartsa az amerikai–kínai kapcsolatokat 1979 óta meghatározó „egy Kína” politikát. Trump szerint a megadóztatott amerikai termékek, a Dél-kínai-tengeren épülő „erőd” és Észak-Korea megfékezése is az alku tárgyát képezhetnék.

Ezzel pár hét leforgása alatt másodszorra kérdőjelezte meg Peking felsőbbségét Tajvan felett, Kína ugyanis sérelmezte, hogy nem sokkal novemberi megválasztását követően Trump szokatlan módon fogadta Caj Jing-ven tajvani elnök gratulációját.

– Peking számára az „egy Kína” politika nem lehet alku tárgya – szögezte le megkeresésünkre Csao Ming-hao. A szakértő szerint egyértelművé vált, hogy Trump vezetése alatt az Egyesült Államok a „világot felforgató bajkeverővé válik” majd. – Trump revizionista mentalitása az Iszlám Államéhoz hasonlítható – vélekedett. A szakértő szerint bár a leendő elnök külpolitikáját továbbra is homály fedi, Kínával kapcsolatban már kezd kirajzolódni a korántsem biztató jövőkép. – Agresszív, keménykezű fellépés várható – mondta a szakértő, aki szerint a konfliktusok nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokban, de a Dél-kínai-tengeren akár katonai síkon is megjelenhetnek majd. Szerinte Trump maga tapasztalatlan a nemzetközi kapcsolatokban, nyilatkozatait tanácsadók és lobbisták befolyásolják. Erről egyébként korábban a The New York Times is beszámolt. A napilap által bemutatott dokumentumok szerint Bob Dole egykori szenátor lobbicége idén 140 ezer dollárt vett fel az amerikai–tajvani kapcsolatok elősegítéséért. A cikk felidézi, Dole egy múlt héten adott interjúban elismerte, hogy Tajpej érdekében járt el.

– Nem csak Bob Dole kap pénzt Tajvantól – tette hozzá Csao. A szakértő szerint Trump egyik tanácsadója, Stephen Yates is érdekelt a tajpeji kapcsolatok felvirágoztatásában, de magának a megválasztott elnöknek is van befektetése a szigetországban. – Trump hamarosan szállodát épít Tajvanon – folytatta a szakértő, s hozzátette: nevetséges, hogy a leendő elnök üzleti alapon válogatja meg nemzetközi kapcsolatait.

Az egyre sűrűsödő üzenetváltásokban rejlő veszélyeket mindenesetre Angela Merkel is felismerte. – Kitartunk az „egy Kína” politika mellett, és nem fogunk változtatni az álláspontunkon – hangsúlyozta a német kancellár.

Az egy Kína elve annyit tesz, hogy egyetlen kínai állam létezik. Ebben a Kína szárazföldi részét ellenőrző Peking és a Tajvan szigetét irányító Tajpej 1992-ben jutott konszenzusra. Peking szerint az „egy Kínának” egy vezetése van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.