Özönlenek az amerikai katonák Magyarországra

Több amerikai hadgyakorlat lesz Magyarországon jövőre, mint 1991 óta bármikor.

A NATO keleti tagországainak az „orosz agresszióval” szembeni megerősítését célzó tervek latolgatása közepette merült fel, hogy a tatai laktanyába négy M1 Abrams harckocsit, nyolc M2 Bradley gyalogsági harcjárművet, valamint kiszolgáló járműveket (összesen mintegy ötven haditechnikai eszközt) vonnának előre az amerikaiak. A helyszínt be is járták, a felújításra szánt épületeket kiválasztották, ahogy kilátásba helyezték a legfeljebb századszintű gyakorlatokra alkalmas közeli szomódi lőtér, valamint a Bakonyban lévő óriási lőtér fejlesztését is. A kétoldalú katonai előkészítő munka lezajlott, a honvédség is támogatta az amerikai javaslatot, ám a jogászok megállapították, hogy ha a tengerentúli személyzet váltásokban jönne is, a haditechnika permanens jelenléte országgyűlési felhatalmazást igényelne. Ezen túlmenően Orbán Viktor miniszterelnök is fenntartásokkal fogadta a felvetést, attól tartva, hogy az állandó amerikai jelenlét negatív orosz reakciót válthatna ki.

Az ügyről több mint egy évig semmi újat nem lehetett tudni azon kívül, hogy a bizonytalankodás miatt – Lengyelország, a Baltikum és Románia vezetése közben éppenséggel követelte a NATO-csapatok állandó jelenlétét – amerikai hivatalos felkérésre már nem került sor. Most lapunknak diplomáciai forrásból sikerült annyit megtudnia, hogy a kérdés „lekerült a napirendről”. Vagyis Magyarország a szovjet csapatok kivonása után negyed századdal nem ad helyet ismét egy nagyhatalom haderőinek jogi értelemben állandó jelenlétéhez.

Ami a kérdés belpolitikai vonatkozásait illeti, az elmúlt időszakban a kormányzat által elszenvedett parlamenti kudarcok is azt támasztják alá, hogy Orbán Viktornak inkább kerülnie érdemes az esetleges amerikai katonai jelenlét engedélyezéséhez szükséges parlamenti vitát. Noha az elkötelezett atlantista szocialisták és DK-sok támogatásával is biztosítható lenne a szükséges támogatás, a vitában meg kellene ütközni a lépést ellenző Jobbikkal, ami úgy az ellentmondásos megítélésű kérdésnek, mint a pártnak nagy figyelmet, platformot biztosítana. Ezt a 2018-as választásra készülve nyilvánvalóan kerülné a Fidesz.

Arról nem is beszélve, hogy a volumene miatt jelképes magyarországi lépés semmi esetre sem befolyásolta volna érezhető mértékben az európai katonapolitikai folyamatokat, melyek így is, úgy is egy új, Oroszországgal szembeni hidegháborús rendszer felé mutatnak – és ezen rövid távon vélhetően a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció sem változtat. Ha a hadgyakorlatokra hozott, majd azok végeztével elszállított haditechnikával is, de ugyanúgy folytatódnak az ukrajnai válságot követően a térségben, így Magyarországon megkezdett, amerikai dominanciájú szövetséges manőverek. Sőt, ha minden igaz, a boszniai intervenció (1995–96) óta legjelentősebb külföldi csapatmozgások lesznek Magyarországon 2017-ben, azaz itt is le fog csapódni az a fokozott térségi amerikai katonai jelenlét, melynek finanszírozását a napokban hagyta jóvá a washingtoni törvényhozás.

„Ne tudd meg, hogy mi lesz itt jövőre”

– fogalmazott a kérdésben járatos egyik forrásunk.

S valóban, az az amerikai páncélos dandár harccsoport (ABCT), mely saját technikájával éppen most kel át az Atlanti-óceánon, hogy január elsejétől Lengyelországban megkezdje kilenc hónapos európai szolgálatát, idővel szétválik, s inkább délen, illetve a Fekete-tenger térségében lévő országokban vesz majd részt gyakorlatokon. A coloradói Fort Carsonból érkező alakulat, csakúgy mint a velük párhuzamosan a New York állambeli Fort Drumból érkező helikopterdandár (CAB) alegységei szinte bizonyosan megfordulnak majd a bakonyi lőtereken is. Rajtuk kívül várható a németországi páncélozott felderítő ezred Stryker járműveinek újabb megjelenése is, melyek talán ismét saját keréken, Csehországon, Szlovákián keresztül érkeznek hazánkba, hogy aztán a honvédség hidászainak segítségével átkeljenek a Mosoni-Dunán, mint tették azt 2015-ben. Ami szintén bizonyosra vehető, hogy az amerikai magyar közösség legjelentősebb városa, az ohiói Toledo légibázisáról a Nemzeti Gárda F-16-osai is Pápára vagy Kecskemétre települnek jövőre, előreláthatólag májusban.

A 2017-es határátlépéssel járó csapatmozgásokat felsoroló kormányhatározat egyelőre nem jelent meg, a transzparencia korlátozásaként valószínűleg ugyanúgy az év utolsó napjaira időzítik, mint tették azt 2015-ben a 2016-os gyakorlatokra vonatkozóan. 2014-ben még karácsony előtt megjelent a vonatkozó dokumentum.