Arról nem is beszélve, hogy a volumene miatt jelképes magyarországi lépés semmi esetre sem befolyásolta volna érezhető mértékben az európai katonapolitikai folyamatokat, melyek így is, úgy is egy új, Oroszországgal szembeni hidegháborús rendszer felé mutatnak – és ezen rövid távon vélhetően a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció sem változtat. Ha a hadgyakorlatokra hozott, majd azok végeztével elszállított haditechnikával is, de ugyanúgy folytatódnak az ukrajnai válságot követően a térségben, így Magyarországon megkezdett, amerikai dominanciájú szövetséges manőverek. Sőt, ha minden igaz, a boszniai intervenció (1995–96) óta legjelentősebb külföldi csapatmozgások lesznek Magyarországon 2017-ben, azaz itt is le fog csapódni az a fokozott térségi amerikai katonai jelenlét, melynek finanszírozását a napokban hagyta jóvá a washingtoni törvényhozás.
„Ne tudd meg, hogy mi lesz itt jövőre”
– fogalmazott a kérdésben járatos egyik forrásunk.
S valóban, az az amerikai páncélos dandár harccsoport (ABCT), mely saját technikájával éppen most kel át az Atlanti-óceánon, hogy január elsejétől Lengyelországban megkezdje kilenc hónapos európai szolgálatát, idővel szétválik, s inkább délen, illetve a Fekete-tenger térségében lévő országokban vesz majd részt gyakorlatokon. A coloradói Fort Carsonból érkező alakulat, csakúgy mint a velük párhuzamosan a New York állambeli Fort Drumból érkező helikopterdandár (CAB) alegységei szinte bizonyosan megfordulnak majd a bakonyi lőtereken is. Rajtuk kívül várható a németországi páncélozott felderítő ezred Stryker járműveinek újabb megjelenése is, melyek talán ismét saját keréken, Csehországon, Szlovákián keresztül érkeznek hazánkba, hogy aztán a honvédség hidászainak segítségével átkeljenek a Mosoni-Dunán, mint tették azt 2015-ben. Ami szintén bizonyosra vehető, hogy az amerikai magyar közösség legjelentősebb városa, az ohiói Toledo légibázisáról a Nemzeti Gárda F-16-osai is Pápára vagy Kecskemétre települnek jövőre, előreláthatólag májusban.
