Az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciókról szólva Tusk megemlítette, hogy több tagállam hat hónap helyett egy évre szerette volna azokat meghosszabbítani. Arról azonban nem tudott semmi biztosat mondani, hogy vajon Donald Trump elnökségével mennyiben fog változni az Egyesült Államok politikája Oroszország és Ukrajna vonatkozásában.
Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követően újságíróknak nyilatkozva azzal vádolta Oroszországot és Iránt, hogy felelősek a szíriai Aleppó civil lakossága elleni, emberiesség elleni elkövetett bűncselekményekért. Kijelentette: a háborús bűncselekmények elkövetőit meg kell büntetni.
Kelet-Aleppó polgármesterének híradása az ostromlott város és lakossága helyzetéről „nagyon nyomasztó” volt – tette hozzá.
Francois Hollande francia elnök úgy fogalmazott, az Oroszország ellen foganatosított szankciók az „újra megnyitható” lehetőségek közé tartoznak. Az Európai Unió mindig kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy politikai megoldás elérésére, de Oroszország rendre elutasította azt. Hollande ugyanakkor azt is mondta: elképzelhetetlennek tartja, hogy Moszkva megvétózhatna egy humanitárius megoldást – hangsúlyozta. Hozzátette, nem szabad hagyni, hogy egy diktátor, Bassár el-Aszad szíriai elnök elpusztítsa saját népét.
Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy Aleppó lakossága biztonságos körülmények között elhagyhassa az ostromzár alatt tartott várost. Az ott tartózkodó legalább 50 ezer ember megsegítésére a segélyszállítmányok eljutását biztosító humanitárius folyosót kell létrehozni.
Theresa May brit kormányfő az ülést követően újságíróknak elmondta: az uniós vezetők az ostromlott Aleppó polgárai kimenekítésének biztosítását tartották legsürgetőbb feladatuknak.
Bassár el-Aszad szíriai elnöknek, valamint az aleppói tragédia felelősségén osztozó Oroszországnak és Iránnak biztosítania kell, hogy az ENSZ evakuálhassa a civil lakosságot a városból – húzta alá.
