Belehalt sérüléseibe az önmagát felgyújtó szerzetes

Tettével a japán uralom idején szexrabszolgaságba taszított nők megoldatlan problémája ellen tiltakozott.

A buddhista szerzetes hétfő este halt bele súlyos égési sérüléseibe. A 64 éves férfi egy, a korrupcióval vádolt Pak Kunhje felfüggesztett államfő elleni demonstráción gyújtotta fel magát.

A nem precedens nélküli módszerrel tiltakozó férfinál egy jegyzetfüzetet találtak, amelyben bírálta a Japánnal kötött megállapodást, melyről Pak egyoldalúan döntött, a szexrabszolgaságba taszított túlélők megkérdezése nélkül. Az egyezmény értelmében Abe Sinzó japán kormányfő bocsánatot kért Dél-Koreától, Tokió egymilliárd jenes segélyalapot hoz létre azoknak az idős dél-koreai nőknek a támogatására, akiket a japán megszálló erők 1910 és 1945 között szexuális szolgáltatásokra kényszerítettek.

Dél-Korea azt vállalta a megállapodásban, hogy az ügyben nem bírálja többé Japánt, és megpróbálja rávenni „az illetékes szervezeteket” – vagyis az egykori szexrabszolgákat képviselő civil csoportokat –, hogy távolítsák el a szöuli japán nagykövetség épülete elől azt a szobrot, amely a prostitúcióra kényszerített koreaiakat jelképezi, és amelyet Tokió sérelmesnek és veszélyesnek érez.

A megállapodást Szöul ráadásul véglegesnek és visszavonhatatlannak minősítette, mindaddig amíg Tokió betartja ígéretét.

A megállapodás jövője azonban kétségessé vált a minap, miután Japán ideiglenesen hazarendelte dél-koreai nagykövetét és konzulját tiltakozásul amiatt, hogy a Puszanban működő konzulátusának épülete előtt is emeltek egy szobrot a prostitúcióra kényszerített nők emlékére. Emellett Tokió kijelentette: felfüggeszti magas szintű gazdasági tárgyalásait Dél-Koreával.

Sok dél-koreai még ma is keserűen gondol az 1910 és 1945 közötti kegyetlen japán gyarmati uralomra, és nem akar elfogadni bocsánatkérést, mert azt szeretné, ha Japán elismerné büntetőjogi felelősségét a szexrabszolgák ügyében. Viszont a szöuli vezetésre egyre nagyobb nyomás nehezedett annak érdekében, hogy javítsa kapcsolatait Japánnal, amely a világ harmadik legnagyobb gazdasága, és regionális nagyhatalom. Nem utolsósorban az Egyesült Államok erős és egységes frontot akar a feltörekvő Kínával és az atomrakétákra szert tenni akaró Észak-Koreával szemben.