Ferenc pápa: A terrorizmus visszaél Isten nevével

Az elmúlt esztendő eseményeit összegezte az egyházfő.

A katolikus egyházfő szokás szerint az apostoli palotáknak a Sixtus-kápolnához közeli egyik dísztermében fogadta a világ országainak szentszéki nagyköveteit. A diplomatákhoz intézett beszédében Ferenc pápa az elmúlt esztendő eseményeit összegezte, és kitért az új év kihívásaira, kiemelve a biztonság és a béke fontosságát.

Emlékeztetett, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ az első világháború „haszontalan mészárlásának” éveit élte. Száz év elteltével a világ számos részén a béke magától értetődőnek tűnik, miközben máshol továbbra is milliók szenvednek értelmetlen konfliktusokban, és korábban biztonságosnak számító helyeken is a félelem érzése terjedt el – mondta a pápa.

Az elmúlt évben történt merényleteket felsorolva az egyházfő a terrorizmust gyilkos őrületnek nevezte, amely visszaél Isten nevével, hogy uralkodási és hatalmi vágytól vezérelve halált osszon. Felszólította az egyházak vezetőit, egységben és erővel hangsúlyozzák, hogy soha nem lehet Isten nevében ölni. „A fundamentalista terrorizmus súlyos lelki nyomor gyümölcse, amellyel gyakran jelentős társadalmi szegénység párosul, teljesen csakis a vallási és politikai vezetők közös együttműködésével győzhető le” – jelentette ki Ferenc pápa.

A katolikus egyház vezetője a migránsok és menekültek számára emberhez méltó befogadást sürgetett, kijelentette ugyanakkor, hogy a migránsoknak sem szabad elfelejteni, hogy a befogadó ország törvényeit, kultúráját és hagyományát tiszteletben kell tartani. Az óvatos hatósági politika nem jelenthet bezárkózást a migránsokkal szemben, „bölcsen és messzelátóan azt kell felmérni, hogy az adott ország milyen mértékig képes saját polgárai közös javainak megsértése nélkül méltóságteljes életet kínálni a migránsoknak, elsősorban azoknak, akiknek tényleges menedékre van szükségük” – szögezte le Ferenc pápa. Megjegyezte: a migráció problémája nem hagyhat közömbösen országokat, miközben másokat végtelennek tűnő humanitárius vészhelyzet terhel. Köszönetet mondott Olaszországnak, Németországnak, Görögországnak és Svédországnak befogadó politikájáért.

Az egyházfő egyebek között békét sürgetett Szíriában, nemzeti egységet Líbiában, a párbeszéd újraindítását szorgalmazta izraeliek és palesztinok között a Szentföldön stabil és tartós megoldással, „két állam békés együttélésével a nemzetközileg elismert határok között”. Kijelentette: „izraelieknek és palesztinoknak békére van szükségük. Az egész Közel-Keletnek békére van szüksége.”

A Vatikánvárosi Államnak jelenleg 182 országgal van diplomáciai kapcsolata. Utolsóként tavaly decemberben a Szentszék a Mauritániai Iszlám Köztársasággal létesített diplomáciai kapcsolatot.