Lehangoló diagnózist állított fel Európáról Orbán

A miniszterelnök az Európai Unió helyzetét elemezte írásában.

„Az, amit európai projektnek nevezünk, megrekedt a pályáján. Már ez is elég nagy baj. Ennél is rosszabb azonban, hogy az EU váratlan válságok sorozatával szembesült” – teszi hozzá Orbán Viktor, az euró válságát, az illegális bevándorlást és a széteséssel fenyegető geopolitikai helyzetet említve a válságok között. A miniszterelnök szerint „ez egy lehangoló diagnózis”.

A miniszterelnök rövid áttekintést ad az EU elmúlt több mint negyedévszázados történelmének legfontosabb eseményeiről, kezdve a berlini fal leomlásától, az unió bővítésén át egészen a brexitig. Ez utóbbiról azt írja, hogy ez egy nagy fordulatot jelez, az EU első ízben veszíti el egyik tagországát, ami akár egy végleges dezintegrációnak lehet az előjele.

Az EU, ahelyett, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozna, szemlátomást beéri azzal, hogy önkínzóan vádaskodik. Orbán Viktor a Magyarország és Lengyelország elleni közelmúltbeli „ellentmondásos támadásokat” hozza fel példaként. „Olybá tűnik, hogy manapság az EU intézményekből áll, a tagországok pedig csak azért léteznek, hogy támogassák tevékenységüket” – írja Orbán Viktor, és sorra veszi azokat a hibákat, amelyek ehhez vezettek.

A hibák közül mindenekelőtt az Európai Parlament szerepének megerősítését említi, amely szerinte csak rontotta az európai intézmények hatékonyságát. Másodsorban hibának nevezi azt, hogy lehetővé tették az Európai Bizottságnak, hogy önálló politikai szereplővé váljon, ellentétben eredetileg reá ruházott, „az egyezmények fölött őrködő” testület szerepével.

Újra naggyá tenni Európát

„Brüsszelben rosszul mennek a dolgok, még az irány is rossz” – hangsúlyozta csütörtökön Brüsszelben Orbán Viktor. Kijelentette, hogy mindezek ellenére van lehetőség megreformálni és „újra naggyá tenni az Európai Uniót”.

„Valahányszor a miniszterelnökök nem tudnak konszenzusra jutni egy kérdésben – és ilyen kérdés volt a kötelező migránskvóta ügye –, szemlátomást rutinná válik, hogy a Bizottság kötelező érvényű politikai intézkedéseket foganatosít” – írja a miniszterelnök és hozzáteszi, hogy Brüsszel, megkerülve a miniszterelnököket, titokban olyan jogokkal él, amelyek kizárólag a tagállamokat illetnék meg.

Harmadik hibának nevezi a miniszterelnök annak a lehetővé tételét, hogy az Európai Tanács kétharmados többséggel hozhasson döntést olyan kérdésekben, amelyek létfontosságúak a tagállamok nemzeti érdekeinek szempontjából. Példaként hozza fel azt, hogy több ország ellenkezésének dacára – kerülőutakon, a nagyobb tagországok támogatását élvezve – megpróbálja keresztülvinni a kötelező letelepedési kvótára vonatkozó szabályokat. Szemlátomást az Európai Bizottság kész folytatni azt a gyakorlatot, hogy intézkedéseket hoz, dacolva a tagországok legalább egyharmadának akaratával.

Az EU nem lesz sikeres, ha nem vonja be az embereket az előtte álló különféle válságok elleni küzdelembe. „Minden emberre, minden nemzetre, minden tagországra szükség van, ha meg akarjuk nyerni ezt a harcot. Semmilyen (uniós) intézmény sohasem léphet egy állam helyébe... Az intézmények vannak a tagállamokért, és nem fordítva” – írja Orbán Viktor, aki szerint az EU-nak az irányvonal „észszerű és határozott megváltoztatására” van szüksége.

A miniszterelnök a továbbiakban azt firtatja, hogy miként kell rendet teremteni „házunk táján”. A válasz szerinte nem túl bonyolult, ha osztjuk az „egység a sokféleségben” elvet. „Vissza kell térnünk az európai jog következetes alkalmazásához. Ugyanazzal a mércével kell mérnünk egymást” – írja a miniszterelnök, aki szerint olyan érveket is fel lehet hozni, hogy a jelenlegi európai válság azért van, mert figyelmen kívül hagytuk az önmagunk által elfogadott szabályokat, veszélybe sodorva a két legnagyobb uniós vívmányt: a közös valutát és a Schengen által védett belső piacot.

Orbán Viktor terjedelmes cikkének jelentős részét a migránsválságnak szenteli. Az Európára leselkedő legnagyobb veszélynek nevezi a tömeges migrációt, amely szerinte veszélyt jelent számos területre, kezdve az országok pénzügyi stabilitásától egészen a kultúráig.

A 2015-ös év egy olyan korszak végét jelenti, amikor magától értetődő volt, hogy Európa biztonságos és védett – írja a miniszterelnök. Azt fejtegeti, miért pont a magyarok, illetve a kelet-európaiak ismerték fel elsőként ezt a veszélyt? Magyarázatként kínálja az elmúlt ötven-hatvan év eltérő nyugati és közép-európai történelmi tapasztalatait.

A magyar miniszterelnök szerint a 21. század második és harmadik évtizedét a népvándorlás fogja meghatározni. Egészen a közelmúltig azt lehetett gondolni, hogy ez csak a történelmi múltban fordulhatott elő. Nem néztünk szembe a közelgő veszéllyel, azzal, hogy példátlan néptömegek – nagyobbak, mint egyes európai országok népessége – indulnak meg a kontinens felé.

Több európai országban párhuzamos társadalmak vannak kialakulóban. Európa elöregedéssel küszködik, fogyatkozik a lakossága, de ezt a problémát nem lehet megoldani muszlim forrásokra támaszkodva, sutba dobva az életvitelünket és biztonságunkat – mutat rá Orbán Viktor.

A miniszterelnök kitér arra, hogy Európa milyen választ adhat erre, és mit javasol Magyarország a migrációs válság kezelésére. Hosszú cikkében részletesen foglalkozik azzal, hogy ehhez milyen intézkedéseket kell hoznia az EU-nak, és – mintegy párhuzamot vonva – ír arról, hogy Donald Trump amerikai elnöknek milyen javaslatai vannak a terrorizmus megfékezésére, a határok biztonságának megerősítésére.