Magánzárkában marad a neonáci tömeggyilkos

Tavaly perelte be a norvég államot fogva tartásának körülményei miatt. A főügyész szerint indokolt a szigor.

Fredrik Sejersted hangsúlyozta, hogy a magát neonácinak valló, hetvenhétszeres gyilkos Breivik továbbra is szélsőséges eszméket terjeszt kiterjedt levelezésével, és ezért szükséges a jövőben is állandóan figyelni ténykedését, beleértve levelei tartalmának ellenőrzését. Emellett továbbra is indokolt, hogy ne kapjon cellatársakat, azaz magánzárkarészlegben töltse büntetését.

A főügyész ezt annak a bírósági tárgyalásnak a második napján mondta, amelyet azért tartanak, mert Breivik még tavaly beperelte a norvég államot fogva tartásának körülményeit nehezményezve, egyebek közt azt állítva, hogy sérültek emberi jogai, és állati bánásmódban van része. Utóbbi érzékeltetésére egyebek közt azt hozta fel, hogy gyakran hideg a kávéja.

A főügyész a mostani tárgyaláson rámutatott arra, hogy Breivik börtönkörülményei jobbak, mint sok más rabé: három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, tévét, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat. Sejersted beszámolt arról, hogy Breivik rendre megpróbálja kijátszani a börtön cenzúráját egyebek közt házastársat kereső apróhirdetés feladásával. „Jól tudja, hogy az olyan szöveg, mint a személyes apróhirdetés, az Európai Emberi Jogi Bíróság különleges védelmét élvezi” – mondta a főügyész.

Az ezúttal felperes Breivik mostani tárgyalása kedden kezdődött, és a tervezett ütemezés szerint egészen jövő szerdáig tart, ítélet pedig majd csak februárban várható. Az embertelen bánásmód miatt perelő férfi első nap szokásához hűen náci karlendítéssel köszöntötte a jelenlévőket a tárgyalóterembe lépve. A bíró felszólította, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen megnyilvánulásoktól, és Breivik szerdán tartotta magát ehhez.

Az immár harminchét éves férfi 2011. július 22-én előbb Oslóban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel, megölve nyolc embert, majd két órával később rendőregyenruhában áthajózott Utoya szigetére, ahol hatvankilenc fiatalt – zömmel tizenéveseket – agyonlőtt egy ifjúsági táborban.

Az ötmilliós lélekszámú Norvégia lakosságának negyede veszítette el családtagját, barátját, vagy ismerősét Breivik tette miatt. A férfi mindezért a Norvégiában kiszabható legszigorúbb büntetést kapta: huszonegy év börtönre ítélték, azaz gyilkosságonként mindössze száz napra. Büntetése ugyanakkor meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy szabadlábra helyezése veszélyes lehet a társadalomra.

Breivik tetteinek elkövetése idején egy titkos keresztény katonai rend parancsnokának mondta magát, mostanság viszont „hagyományos neonácinak”, aki a vikingek egyik ősi istenéhez, Odinhoz imádkozik.

A tömeggyilkost Oslótól 135 kilométerre délnyugatra, a skieni szigorított börtönben tartják fogva, és ott is zajlik az általa kezdeményezett per tárgyalása.