Fél évig tarthat, mire rekonstruálják az olaszországi buszbalesetet, és mivel a jármű teljesen kiégett, bizonyos eseményeket még akkor is csak valószínűsíteni lehet majd – mondta az MNO-nak Kőfalvi Gyula közlekedési igazságügyi szakértő.
Olasz lapértesülések szerint 30 kilométerrel a baleset előtt egy kamionos már jelzett a busznak, hogy valami gond van a kerekekkel, ezt azonban később cáfolták. Kőfalvi Gyula szerint létezik abroncstűz, azonban a tragédia helyszínén készült képek alapján valószínűbb, hogy az ütközés miatt rövidzárlat, majd pedig tűz keletkezett a busz elején, amely továbbterjedt a jármű többi részére. Az utasoknak nagyjából 5-10 percük lehetett a menekülésre, ugyanis annyi idő telik általában el, mire az egész busz lángra kap.
„Természetesen korai még bármit is tényként kijelenteni, a képekből viszont az látszik, hogy a jármű nem hirtelen beavatkozás miatt ütközött a szalagkorlátnak, hanem egy sofőrreakció nélküli lesodródásról beszélhetünk” – fogalmazott a szakértő. Szerinte nagyjából óránkénti 70-80 kilométerrel haladhatott a busz. Ezt követően – a felvételek alapján – az eleje nekiütközött a felüljárópillérnek.
Kőfalvi Gyula szerint a tűz elvileg keletkezhetett a motortérben is, de valószínűbb, hogy a jármű az ütközés okozta rövidzárlat miatt borult lángokba.
Azt is korai szerinte még kijelenteni, hogy nem voltak féknyomok, ezt ugyanis még világosban is nehéz megállapítani, nemhogy a baleset idején uralkodó sötétben.
A szakértő azt mondta, hogy ezekben a buszokban nagyon nehéz kitörni az ablakokat. „Végeztek még az Ikarus buszok idején egy kísérletet. Teljes felszerelésben beküldtek tűzoltókat egy buszba, és az volt a feladatuk, hogy jöjjenek ki onnan. Nekik sikerült, de az ablak kitörése nekik sem volt egyszerű feladat, az olaszországi buszbaleset ráadásul éjjel történt, így az ablakkiütő kalapácsot is nehéz megtalálni.”
Egyelőre azt sem tudni, hogy mennyire volt fáradt a sofőr, és miután teljesen kiégett a busz – tehát az utazási információkat rögzítő tachográf is megsemmisült –, a váltási időpontot is nehéz lesz megállapítani. Amennyiben a járművet felszerelték központi navigációs berendezéssel – márpedig a külföldi utakra küldött buszokat fel szokták –, akkor a megállásokból lehet majd következtetni a sofőrváltásra is.
Kőfalvi Gyula ugyanakkor megjegyezte, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a friss sofőr el tudja kerülni a baleseteket. A több évvel ezelőtti balatonkeresztúri buszbaleset sofőrje például negyven perccel a tragédia előtt vette át volánt. „Sőt, a kamionos statisztikák azt mutatják, hogy az első másfél órában harminc százalékkal több baleset történik.”
