Zuckerbergnek elnöki ambíciói vannak?

A Facebook-vezér cégénél is kivívta, hogy vállalhasson politikai pozíciót.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója minden évben új kihívások elé állítja magát, és évente ezt meg is osztja követőivel. Idén azt találta ki – írta újévi köszöntőjében –, hogy minden amerikai államba ellátogat, ahol hosszabban beszélget majd a helyiekkel is. Állítása szerint eddig is sok időt töltött bizonyos államokban, így körülbelül további harminc helyre kell majd elutaznia, hogy megtudja, miként élnek, dolgoznak és gondolkodnak a jövőről az Egyesült Államok különböző vidékein.

Ugyan azt nem mondta, hogy indulna az amerikai elnökválasztáson, az elmúlt napokban tett lépései azt jelzik, mintha politikai ambíciói lennének – írták meg a világ nagyobb lapjai az év első hetében. E tettek közt említik, hogy Zuckerberg karácsonykor arról írt egy másik posztjában és az alatta lévő kommentekben, hogy feladta ateista életmódját. Az állítása szerint zsidó neveltetésű üzletember ma már úgy véli, a vallás nagyon fontos, azonban azt nem árulta el, hogy visszatér-e a judaizmushoz, vagy felesége hitét, a buddhizmust követi a jövőben. Utóbbit javasolta Zuckerbergnek a The Wall Street Journal hasábjain a rotterdami Erasmus Egyetem kutatója, Sander Tideman, aki szerint a buddhizmus és az üzleti élet jól megfér egymás mellett.

Az országnak nincs szüksége Zuckerberg elnökre – ezzel a címmel tett közzé rövid publicisztikát a szebb napokat látott amerikai liberális magazin, a The New Republic honlapján Sarah Jones. Állítása szerint a Szilícium-völgy hermetikus világán kívüli történések iránti hirtelen és heves érdeklődésű Facebook-vezér technokrata hozzáállása elidegenítené a választókat, bevándorlással kapcsolatos víziója pedig a fehér munkásosztályt. Úgy véli, az amerikaiak nem a Zuckerberg kínálta változásra vágynak, amelyek leginkább az üzletember bankszámláit hizlalnák.

„Mielőtt elindulna az elnökségért, Mark Zuckerberg felnőhetne, és elismerhetné, mekkora veszteségeket okoz a Facebook a demokráciának” – ezt már a brit jobboldali The Daily Telegraph gazdasági publicistája, Jeremy Warner írta.

A Wired szerint nem valószínű, hogy Zuckerberg valóban elindulna az elnökségért, pedig a következő választás idejére pont eléri a jelöltséghez szükséges harmincöt éves korhatárt. Az azonban nincs kizárva, hogy induljon politikai posztért, ennek lehetőségéről hosszasan vitázott cége igazgatótanácsával. Végül a megkötött egyezség szerint ha harminc százaléknál nagyobb lesz a részesedése a cég részvényeiből, amikor valamilyen kormányzati feladatot vállal, nem szükséges a Facebook vezetésének hozzájárulása. A jóváhagyást csak akkor kell kérnie, ha már kevesebb mint harmincszázalékos a tulajdonrésze, de ha nem kapja meg az engedélyt, akkor is vállalhat kétéves kormányzati pozíciót. Ha azonban elnökké választanák, elvileg le kellene mondania üzleti érdekeltségeiről – ezzel a republikánus megválasztott elnöknek is meggyűlt a baja. Trump némi huzavona után vonul ki az üzleti életből, de a cégeit továbbvivő gyermekeinek esetleges kormányba emeléséből még lehetnek összeférhetetlenséggel kapcsolatos viták az Egyesült Államokban.

Zuckerbergnek egyébként valószínűleg nem lenne túl nehéz dolga, hiszen gazdag, ráadásul a pr művészetében is kikupálódott a Facebook vezetése során, emellett cégével már jelenleg is sok társadalmilag hasznos projekten dolgozik. Ezek közül talán a legfontosabb víziója, hogy az egész világot vezeték nélküli internet-hozzáféréshez juttassa. Politikai tapasztalattal is rendelkezik már, hiszen 2013-ban elindította az Fwd.us nevű lobbicsoportot, amely a bevándorlás reformját és a vízumprogram kiterjesztését szorgalmazta. Ugyanakkor igyekezett elkerülni a véleménynyilvánítást a megosztó politikai témákban, igaz sokan – köztük miniszterelnökök is – a Facebook számlájára írják, hogy segédkezett az elnökválasztás végeredményére potenciálisan hatást gyakorló álhírek terjesztésében. Zuckerberg sok szempontból hasonlít valamelyest Trumpra, bár utóbbi közösségi hozzájárulása csekélyebb, megosztó nyilatkozatainak száma pedig több volt. Ugyanakkor az példa nélküli lenne, ha a Twittert használó elnököt egy olyan személy követné, akinek a tulajdonában van a világ legnépszerűbb közösségimédia-platformja. Egészen érdekes politikai kísérlet lenne, annyi szent.

###HIRDETES2###