Budapest–Belgrád-vasút: Peking magyarázatot kért

Felkavarta az állóvizet a Financial Times cikke. Már nemcsak Brüsszel, de Peking is válaszokat vár.

Magyarázatot kért Kína a Budapest–Belgrád vasúti beruházás ügyében a magyar kormánytól – derül ki a lapunk birtokába került külügyminisztériumi dokumentumból. Peking a Financial Times héten megjelent cikke miatt fordult hazánk brüsszeli európai uniós állandó képviseletéhez. Aggodalmat keltett ugyanis a brit napilap beszámolója, mely szerint a kínai tőkéből tervezett beruházásnak aligha ad majd zöld utat a projekt ellen kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság. A cikk kifejtette: a Budapest–Belgrád-vasútvonal fontos eleme lenne a Kínát és az európai piacokat összekötő Egy övezet, egy út (OBOR) kereskedelmi folyosónak, Brüsszel azonban továbbra is blokkolja a beruházást.

A dokumentumból kiderül, Kína EU-misszióvezető-helyettese kezdeményezte az egyeztetést, ahol is a magyar fél beszámolt a májusban indított kötelezettségszegési eljárás körülményeiről, illetve jelenlegi állásáról. Ekkor előadták: a magyar kormány szerint a Financial Times cikkéből mindössze két állítás igaz. Egyrészt, hogy az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett, a projekt ugyanis szerintük nem felel meg a hatályos uniós közbeszerzési előírásoknak. Elismerte továbbá a kormány, hogy rendszeresen egyeztetnek az uniós szervvel. A dokumentum szerint a magyar diplomaták igyekeztek megnyugtatni a kínai felet, elhangzott ugyanis, hogy „jól haladnak” a kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében folytatott tárgyalások. A birtokunkba került információk azonban inkább a Financial Times pesszimizmusát támasztják alá.

A kötelezettségszegési eljárásról elsőként lapunk számolt be , még tavaly ősszel. Akkor megírtuk, Brüsszel korrupciót sejt a vasúti beruházás mögött, a gyanúra a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által 2015 novemberében aláírt szucsoui szerződés adott okot. Abban ugyanis nem esett szó a milliárdos beruházás közbeszerzésének körülményeiről, illetve a szerződés azt sem tisztázta, hogy a MÁV-nak milyen szerepe lesz a kivitelezést vállaló konzorciumban. Akkor egy kormányzati dokumentumra hivatkozva írtuk meg, Brüsszel határozatlan ideig akadályoztatja a beruházás megvalósulását, és mindenekelőtt számos kérdésre vár választ. A most keletkezett külügyminisztériumi anyagból azonban kiderül, a kormány az elmúlt fél évben jelentős előrelépésről nem tud beszámolni. Bár a korábban megfogalmazott kérdéseket maradéktalanul megválaszolták, igyekezetükért Brüsszel semmit nem adott cserébe. Továbbra sem tudni például, mikor bólinthat rá a beruházásra az uniós szervezet. – Bizakodók vagyunk az eljárás közeljövőben történő lezárása tekintetében – fogalmaz a kínai féllel történt egyeztetésről készült beszámoló. A helyzet kilátástalanságáról árulkodik továbbá, hogy a dokumentum megjegyzi, a magyar kormány kérte az ügyben Peking segítségét is.

Az egyeztetés végén a magyar fél hangsúlyozta, hogy továbbra is hasznosnak tartanánk, ha a kínai fél az Európai Bizottságot is felvilágosítaná a jelen projekt fontosságáról, valamint az abból származó előnyökről – derül ki a dokumentumból.

Miközben a kormány Brüsszellel egyezkedik, más uniós országok már számolnak a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására szánt tőkével. A héten írtuk meg, hogy a La Repubblica című napilap cikkében felvetette: ha a projektből nem lesz semmi, az további kínai beruházást hozhat Olaszországnak. Róma szeretné, ha a szintén kínai tőkéből felújítandó velencei kikötő válna a kereskedelmi csomóponttá, ennek érdekében lépéseket is tesz. Olaszország elnöke, Sergio Mattarella csütörtökön találkozott Pekingben kínai vezetőkkel. A kétoldalú találkozókon jelezte, országa kész aktívabb szerepet játszani a Kína és Európa közötti kereskedelem ösztönzésében.